Kelta nyelvek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eredet
A kelta nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Úgy tartják, hogy Közép-Európában alakultak ki a Krisztus előtti első évezredben. A legrégebbi írott forrásból ismert kelta nyelv a leponti, amely mára már kihalt.
[szerkesztés] Osztályozás
- Szigeti kelta nyelvek
- Kontinentális kelta nyelvek
- Gall ág
- gall (kihalt)
- belga (kihalt)
- leponti (kihalt)
- keleti kelta vagy noricumi (kihalt)
- galata (kihalt)
- Keltibér ág
- keltibér (kihalt)
- Gall ág
[szerkesztés] Szigeti (inzuláris) kelta nyelvek
[szerkesztés] Goidel
- Ír (Gaeilge). Az írek kezdetben az Ogham írást használták. A 700 és 900 között született latin nyelvű vallásos szövegek fordításai viszont már a latin ábécét használó ó-ír nyelven íródtak. 900 és 1200 között a alakult ki a közép-ír, amely jóval leegyszerűsítette az ó-ír grammatikát. 1200-tól beszélhetünk a modern ír nyelvről. Ma szinte kizárólag Írország nyugati partjain, az úgynevezett Gaeltachtokban beszélik anyanyelvként, ám az angol mellett ez Írország hivatalos nyelve.
- Skót gael (Gáidhlig). I. sz. 500 körül az írek elkezdték meghódítani a mai Skóciát és az ott élő pikteket. Így alakult ki a skót gael nyelv, amely aztán két ágra szakadt: felföldi és alföldi ágra. A kettő közül az alföldi skót kihalt, valójában nem igazán tudjuk, mennyire különbözött a felfölditől. Jelenleg kb. százezren beszélik.
- Man-szigeti (Manx). Man-sziget nyelve, szintén az írből alakult ki. A 19. században kezdett el hanyatlani, míg végleg el nem tűnt. A manx nyelv utolsó beszélője 1974-ben halt meg.
[szerkesztés] Briton
- Walesi. Első írásos nyomai 9. és 12. századi ó-walesi glosszákból maradtak ránk. Ebből a korszakból két rövid vers, valamint latin szövegekbe ágyazott nyelvemlékek is fennmaradtak másolatokban. A 12. századtól errefelé megsokszorozódnak a walesi nyelven írt szövegek: történelmi, vallásos és mitológiai munkák, valamint versek is születnek.
Jelenleg a walesi az a kelta nyelv, amelyet a legtöbben használnak: mintegy 700 ezren beszélik.
- Cornwalli. Az első írásos emlékek 1200 tájáról maradtak ránk. Mint neve is mutatja, Cornwall területén beszélték. A 15. és a 17. század között jelentős cornwalli nyelvű vallásos irodalmi munkák íródtak. Ám a 17. század derekára az angol miatt kezdett kiszorulni a használatból, és a 19. századra teljesen kihalt. Az 1930-as években cornwalli újjászületési mozgalom indult, kevés sikerrel.
- Breton. A franciaországi Bretagne-ban a 9. században kezdenek megjelenni óbreton nyelvű glosszák, ám a nyelv ekkori állapotában még nem különült el eléggé, ezért inkább ó-délnyugat britonnak nevezik. A 11. századdal kezdődő hosszú szünet után a 15. században jelenik meg újra breton nyelvű irodalom, ezek főleg vallási tárgyú munkák, de akad köztük egy szótár is. A maihoz hasonló, kiforrott breton nyelvről a 17. századtól kezdődően beszélhetünk.
Ma négy breton dialektust különböztetnek meg. Mind a négyet a kihalás fenyegette (a francia térhódítása miatt), ám szerencsére időben beindult egy breton újjászületési mozgalom. Jelenleg kb. félmillión beszélik, mindannyian kétnyelvűek.
[szerkesztés] Kontinentális kelta nyelvek
[szerkesztés] Gall
- Gall. A mai Franciaország, Svájc és Észak-Olaszország területén használták. A i. e. 3. századtól a i. sz. 1. századig terjedő időszakból maradtak ránk gall nyelvű feliratok. A szárazföldi kelta nyelvek közül erről van a legtöbb információnk, nem utolsó sorban Julius Caesarnak köszönhetően. Az 5. században halt ki, de nyomai megtalálhatók a francia nyelv egyes szavaiban, főleg a mezőgazdaság jelentésmezejébe tartozókban.
- Belga. 1997-ben Chateaubleuben ráakadtak egy olyan feliratra, amely a belga nevű törzs (lat. Belgae) területéről származott. Egyes kutatók szerint ez egy önálló belga nyelv egykori létezését bizonyítja, mások szerint csak egy gall dialektus. A viták máig tartanak.
- Leponti. A mai Észak-Olaszország területén használták. A i. e. 6. és 1. század közötti leletek tanúskodnak létezéséről. Egyesek a gall egyik változatának tartják, mások különálló nyelvként beszélnek róla.
- Keleti kelta (noricumi). Ide tartozhattak a Közép-Európa területén élt kelta törzsek nyelvjárásai. A nyelv csak két felirattöredékből ismert (grafensteini és ptuji felirat).
- Galata. A legkeletibb kelta nyelv. Használói Görögországban éltek a i. e. 3. századig, amikor is továbbvándoroltak Kis-Ázsiába. Pál apostol hozzájuk intézte egyik levelét. Egyesek a gall egyik változatának tartják. Mára kihalt.
[szerkesztés] Keltibér
- Keltibér. A mai Spanyolország középső részén használták. A i. e. 3. és 1. század közötti feliratok tudósítanak róla: eléggé eltért a többi kelta nyelvtől. Egyesek a gael nyelvekkel rokonítják és a goidel ágba sorolják.
Based on work by 