Kányádi Sándor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, Hargita megye, Románia, 1929. május 10. –) romániai magyar költő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajza
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Sándor, gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen vesztett el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933-1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
[szerkesztés] Jelenlegi szerepe
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott él. Írói álneve Kónya Gábor.
[szerkesztés] Családja
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).
[szerkesztés] Verseskötetei
- Cseresznyefa, 1955
- Sirálytánc, 1957.
- Kicsi legény, nagy tarisznya, 1961.
- Harmat a csillagon, 1964.
- Fényes nap, nyári nap, 1964.
- Három bárány, 1965.
- Kikapcsolódás, 1966.
- Függőleges lovak, 1968.
- Fától fáig, 1970.
- A bánatos királylány kútja, 1972.
- Szürkület, 1979.
- Farkasűző furulya, 1979.
- Tavaszi tarisznya, 1982.
- Madármarasztaló, 1986.
- Küküllő-kalendárium, 1988.
- Sörény és koponya, 1989.
- Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), 1999.
- Felelemás őszi versek, 2002.
[szerkesztés] Meséskötetei
- Fából vaskarika, 1969.
- Kenyérmadár, 1980.
- Meddig ér a rigófütty, 2005.
[szerkesztés] Díjak
- 1968 – Utunk-díj
- 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
- 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
- 1986 – Déry Tibor-díj
- 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
- 1989 - Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
- 1990 – MSZOSZ-díj
- 1990 - A Castren Társaság díja
- 1993 – Kossuth-díj
- 1993 – Magyar Művészetért Díj
- 1994 – Herder-díj
- 1998 – Magyar Örökség-díj
- 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
- 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
- 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
- 2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
- 2004 – Mecénás-díj