Joppe bevétele
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Joppe bevétele, a Kr. e. XIII. század körüli egyiptomi elbeszélés töredéke. Tárgyát III. Thothmesz fáraó nagy hódító hadjáratából veszi. Főhőse Dzsehuti hadvezér, akinek tetteit egy ismeretlen író örökítette meg. A fennmaradt részlet arról tudósít, hogy az egyiptomi hadsereg a parancsnoksága alatt éppen a palesztinai Joppe városát ostromolta, az ostrom azonban hosszú ideig sikertelen volt. Dzsehuti végül csellel érte el célját, a város bevételét: sátrába csalta a joppei fejedelmet, hogy színleg megegyezésről, az egyiptomiak fegyverletételéről tárgyaljon vele. Miután már sokat ittak, a fejedelem látni kívánta III. Thothmesz fáraó buzogányát. Dzsehuti teljesítette a kérését, ám utána leütötte a buzogánnyal. Ezután megbízta a fejedelem kocsisát -aki mit sem tudott arról, hogy mi történt a sátorban-, hogy közölje a várossal a jó hírt: Szutech isten Dzsehutit és a családját is joppeiek kezébe adta, már hozzák is az adományaikat. A zsákokban azonban nem ajándékok, hanem fegyveresek voltak. Mikor beértek a városba, a kísérők kibontották a zsákokat, s a katonák bilincsbe verték a város lakosságának apraja-nagyját. A történet sok tekintben emlékeztet a trójai falóra, illetve az Ezeregyéjszakából az „Ali baba és a negyven rabló" meséjére.
