Jack London

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jack London (John Griffith Chaney), (San Francisco, California, USA, 1876. január 12. – Glenn Ellen, California, USA, 1916. november 22.) amerikai író, elbeszélő

Jack London

Jack London az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, "éneklő", és "beszélő" kutyák, legkedvesebb színterei erdő és tenger.

Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és és szenvedélyes olvasással teltek. Az újságárulástól a vagonkirakásig mindent csinált. Tizenötéves korától csavargó (hobó) lett. Csempészekkel és matrózokkal bejárta az országot, és idegen országokba, így Japánba is is eljutott. Tizennyolc éves korában harminc napig börtönben is volt. Fél évet járt egyetemre Kaliforniában, majd elkapta az aranyláz, Klondike-ba ment. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz-japán fronton.

A The Son of the Wolf, 1900. (magyarul Északi Odüsszeia címen jelent meg 1975-ben) című novelláskötete óriási sikert és világhírnevet szerzett neki. Mintegy ötven könyvet írt, amelyek hamar megjelentek más nyelveken is.

Betegségei és alkoholizmusa tönkretették. Élete végefelé sikerei ellenére anyagi és lelki válságba került, összeroppant és öngyilkos lett.

Jack London gondolkodását döntően befolyásolta Marx, Darwin, Nietzsche és Spencer. Szocialistának vallotta magát, determinista módon fogta fel az emberi társadalmat, és hitt a felsőbbrendű emberben. Irodalmilag Stevenson és Kipling követője volt.

Műveiből számtalan – részben ifjúsági – film és tévésorozat készült. Néhány művét még életében filmre vitték, kettőben maga is játszott.