Wikipédia:Idézd forrásaidat!
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Idézd forrásaidat: adj meg hivatkozásokat, forrásokat azzal kapcsolatban, amit írsz, hogy az olvasók ellenőrizni tudják a cikket, és tudjanak további információkat találni. A jó források a Wikipédiát megbízhatóvá és használhatóvá teszik.
Ha egy külső forrást használsz fel egy cikkhez, ennek megnevezése alapvető udvariasság is. Az alapos cikkíró azonban keresi is a megbízható forrásokat. Ha saját tudásod alapján írsz, akkor ismerned illik a témát annyira, hogy könnyen meg tudj nevezni jó forrásmunkákat, amikből az olvasó is tájékozódhat – nem lehetsz folyton ott, ha valakinek további kérdése lenne. (Ez arra is jó, hogy ellenőrizhesd a tényeket, mert lehet, hogy rosszul emlékeztél, vagy te sem tudsz mindent a témában.) A fő szempont az, hogy az olvasót segítsük bármivel, amit hasznosnak ítélsz.
Ez érvényes akkor is, amikor véleményekről írsz: ne hagyd magad elragadtatni az általános fogalmazásoktól, mint „vannak, akik azt mondják...”. Kik mondják, hol és mikor? (Ne feledd: a Wikipédia nem a te véleményedet tartalmazza, és nem a saját elméleteidet.)
Ez akkor is érvényes, ha a tényeket senki nem kérdőjelezte meg: még akkor is, ha most senki nem kételkedik előfordulhat, hogy öt év múlva jön valaki, és a tényeket ellenőrizni szeretné, vitába akar a cikkel szállni vagy még többet szeretne tudni a témáról. A vitatott kérdéseknél különösen hasznos, ha megbízható források vannak felsorolva, melyek alapján az olvasók alaposan meg tudják a kérdést vizsgálni, vagy a vitás részeket tisztázni.
Külső források olyan cikkekhez illesztése, melyeket nem te írtál, szintén nagyon hasznos a Wikipédia szempontjából, mert ezek javítják a cikkek minőségét, megbízhatóságát.
A forrásokat jellemzően a cikk végén, a ==Források== részben szokás felsorolni. A legfontosabb az, hogy lehetőleg minden információt adj meg, ami alapján a forrás, vagy azon belül az információk azonosíthatóak.
Gyorsan beírhatsz webes hivatkozásokat a szöveg belsejébe úgy, hogy a hivatkozott rész után szögletes zárójelek között („[ és ]”) megadod a webcímet. Ez nem ad annyi információt az olvasónak, mint a részletesen felsorolt források, de mégis jobb, mint ha egyáltalán nem hivatozol semmire. Például ha erre a lapra hivatkoznál, akkor a fejezet végére azt írhatnád, hogy [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Idézd_forrásaidat], ami így néz ki: [1].
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hivatkozások a szócikkek végén és a szócikk belsejében
(A Wikipédiában egy másik mód van elterjedőben, amiről itt olvashatsz. Ez szabványos a többnyelvű Wikipédián. Hogy melyiket használjuk, arról a vitalapon érdemes hozzászólni.)
A cikk végén a ==Referenciák== cím alatt sorold fel az összes forrásmunkát sorszámozatlan (*) listában. (A számozott lista is szokványos sok dolgozatban, de ezt a Wikipédiában nem javasoljuk.)
A cikken belül az egyes felsorolt forrásokra a következőképpen hivatkozzunk „(Szerző-családneve, Év)”, ahol egy újra megjelentett mű esetén az eredeti megjelenés dátumát írjuk. Ha a témakör nehezen található meg a könnyvben, akkor a zárójelbe beírhatjuk a fejezet-, vagy oldalszámot (3. fejezet, vagy 15. old vagy 12-25. old.) a kiadási év után vesszővel elvélasztva. Ha a hivatkozást névmásként használjuk, akkor az évszámot rakjuk zárójelbe pl. „Hawking (1989) azt állítja, hogy...”. Két szerző esetén (szerző1 és szerző2, év); több szerző esetén (szerző1 és munkatársai, év) alakot használjuk.
Ha a szócikknél csak néhány forrás található, akkor a szövegbeli hivatkozások általában kevésbé fontosak. Ha viszont rengeteg forrás van, akkor a szövegközi hivatkozások fontosak, hogy az olvasó megtalálja, minek hol nézhet utána. A szövegközi hivatkozások különösen ott fontosak, ahol a nincs egyetértés a témában a szakértők között. Olyan szócikkek esetén, ahol erősen eltérő nézőpontok találhatóak, gyakran szükséges sok szövegközi hivatkozás, hogy az állításainkat igazoljuk.
[szerkesztés] Példák a források megnevezésére
[szerkesztés] Könyvek
Obrusánszky Borbála: A hunok kultúrtörténete. Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, Budapest, 2006.