Hermann Oberth
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hermann Oberth (Nagyszeben, 1894. június 25 - Nürnberg, 1989. december 28.) német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
11 éves kora körül Oberthet annyira lenyűgözte Jules Verne Utazás a Holdba című regénye, hogy szinte kívülről megtanulta. 14 éves diákként Verne hatására megépítette az első rakétamodelljét. Fiatalkori kísérletei során önállóan jutott el a többlépcsős rakéta elvéhez, de ebben az időben hiányoztak az eszközei az ötlet kidolgozásához, így csak elméletben foglalkozott vele.
1912-től Oberth orvosi tanulmányokat folytatott a müncheni egyetem orvosi karára, majd az első világháborúban katonaorvosként vett részt. Később Oberth azt mondta, hogy a legfontosabb dolog, amit megértett ebből a tapasztalatból az volt, hogy nem akar orvos lenni. A háború után Németországban maradt - szülővárosa ekkor már Romániához tartozott - és folytatta egyetemi tanulmányait, de ezúttal már a fizika területén.
1922-ben a rakétatudományról szóló doktori értekezését visszautasították, mint „utópisztikust”. A 92 oldalas művet saját kiadásában jelentette meg Die Rakete zu den Planetenräumen (Rakéta a világűrbe) címmel. 1929-ben ezt tovább bővítette 429 oldalnyira Wege zur Raumschiffahrt (Utak az űrhajózáshoz) címen. Oberth később úgy nyilatkozott, hogy akarattal nem választott másik doktori disszertációt: „...magamban azt mondtam: be fogom bizonyítani, hogy doktori cím nélkül is nagyobb tudós leszek, mint néhányan közületek” [1]. Oberth így kritizálta a német oktatási rendszert: „Az oktatási rendszerünk olyan, mint egy autó, amelynek erős hátsó lámpája van, fényesen bevilágítva a múltat.” [2]. Végül is néhány év múlva ugyanazzal a dolgozattal szerzett doktori címet a kolozsvári egyetemen.
Oberth művei egy egész generációt befolyásoltak, többek között Wernher von Braunt, akivel 1929-től együtt dolgozott, és Thea von Harbout, akinek az Asszony a Holdon című könyvét később Fritz Lang filmesítette meg. A filmnek Oberth volt a tudományos tanácsadója; a filmezés során egy kísérletnél elvesztette a bal szeme látását.
1929 őszén Oberth elindította az első folyékony üzemanyagú rakétáját. A kísérletben tanítványai, a berlini műszaki egyetem hallgatói segítették, köztük Wernher von Braun is.
1938-ban az Oberth család elhagyta Nagyszebent. Oberth maga a bécsi műszaki főiskolához került, majd a drezdai műszaki főiskolára. 1941 és 1943 között Oberth a peenemündei bázison dolgozott, ahol részt vett a V2 rakéta kifejlesztésében. A V2 projektet elhagyva Wittenberg mellet dolgozott egy légelhárító rakéta projekten. A háború végén az Oberth család a Nürnberg melletti Feuchtba költözött. 1948-ban Oberth Svájcban telepedett le, ahol független szakértőként dolgozott.
1950-ben továbbment Olaszországba, ahol az olasz hadsereg számára ugyanazt a légelhárító rakéta tervet folytatta. 1953-ban visszatért Feuchtba és kiadta Menschen im Weltraum (Emberek a világűrben) című könyvét, amelyben leírta az elgondolásait az űrben elhelyezett reflektor-teleszkóppal, űrállomással, elektromos űrhajóval és űröltözetekkel kapcsolatban.
1954-től az Egyesült Államokban tevékenykedett, volt tanítványa, von Braun oldalán. 1962-ben vonult vissza, 68 éves korában.
Oberth 35 éves korában nősült meg (felesége Tilli Hummel volt). Négy gyermekük közül az egyik fiuk a II. világháborúban a fronton halt meg, az egyik lányuk pedig egy munkahelyi robbanás során 1944 augusztusában.
[szerkesztés] Emlékezete
- Oberth tiszteletére Feuchtban Hermann Oberth Űrutazási Múzeum nyílt.
- A Hermann Oberth Társaság, tudósokból, kutatókból és űrhajósokból áll, akik az ő munkáját folytatják.
- A Holdon egy krátert neveztek el róla.
- A Star Trek III. részében megjelent az Oberth-osztályú csillaghajó.
Based on work by 