Határon túli magyarok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A határon túli magyarok a magyarországi politikai életben használt kifejezés. A Magyarország aktuális határain kívül élő, magyar anyanyelvű emberekre használják. Elsősorban a trianoni békeszerződés után elcsatolt területeken (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) élő magyarokat értik alatta.
A magyar Alkotmány 6. § 3-ik bekezdése kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását."
A politikai erők határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai álláspontja a magyar belpolitikai konfliktusok egyik alapvető forrása. A külpolitikában elsősorban azokkal a szomszédos országokkal merülnek föl vitás kérdések (Szlovákia, Románia, Szerbia) ahol jelentősebb számú magyar nemzetiségű lakos él. A határon túli magyarok - Ausztria kivételével - minden országban jelentős politikai szervezeteket hoztak létre. Ezen pártok, a magyar parlamenti pártok és a magyar kormány egyeztető fóruma a a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT)
A határon túli magyarok száma országok szerint, a hivatalos helyi népszámlálási adatok alapján, kerekítve a következő:
- Romániai magyarok: 1 440 000
- Szlovákiai magyarok: 520 500
- Vajdasági magyarok (Szerbia): 293 000
- Kárpátaljai magyarok (Ukrajna): 170 000
- Ausztriai magyarok: 70 000
- Horvátországi magyarok: 16 500
- Szlovéniai magyarok: 10 000
Bizonyos mértékadó becslések ennél általában 15-20%-kal több magyarral számolnak.
Based on work by 