Hadifogság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Osztrák-magyar hadifoglyok Oroszországban; Fényképezte: Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij, 1915

Hadifogságnak nevezzük a háborúban a katonák elfogását, aminek eredményeképpen nem halott, hanem először hadifogoly válik belőlük.

Hadifogolynak nevezik azt a katonát, gyalogost, tengerészt, huszárt vagy replülőst, akit az ellenséges hatalom egy fegyveres konfliktus alatt vagy közvetlenül azután bebörtönöz. Törvények vannak érvényben arról, hogy a hadifoglyokkal emberségesen és a diplomácia szabályai szerint kell bánni. Ezek a törvények a fogságbaesés pillanatától kezdve alkalmazandók, addig a percig, amíg a hadifogolyt szabadon nem bocsátják, vagy az illető hazájába vissza nem kerül. Az erről szóló törvények (a harmadik genfi konvenció) egyike úgy szól, hogy törvénytelen a hadifoglyok megkínzása, és a hadifogoly csak a nevét, születési időpontját, rangját és szolgálati beosztási számát köteles megadni (ha van neki).

A harmadik genfi egyezmény (Third Geneva Convention) a fogságba esett katonai legénység, bizonyos gerilla harcosok és bizonyos polgári személyek védelméről szól. A hadifogoly státusba nem számítanak bele azok a fegyvertelen, nem harcoló egységek, akik a háború idején esnek fogságba, ők a a negyedik genfi egyezmény (Fourth Geneva Convention) hatálya alá tartoznak.

Tartalomjegyzék

1 Lásd még
2 Magyar hadifoglyok sorsa
- 2.1 Polgári foglyok háborúban
3 Könyvek

[szerkesztés] Lásd még

Toma András, az utolsó magyar hadifogoly

KFKI adatbányászata a témában

[szerkesztés] Magyar hadifoglyok sorsa

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1918/hadifog/html/

http://www.kjmk.hu/cgi-bin2/ntxcgi.exe?session=2040524581&infile=details.glu&oid=689347

http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho010214.htm

http://www.magyartragedia1945.hu/malenkij011284.html

http://www.museum.hu/tudor/mora/hadifogoly.asp

[szerkesztés] Polgári foglyok háborúban

Háborúban vagy közvetlenül annak befejeződése után azonban nemcsak katonákat szokás elfogni és elhurcolni, hanem civileket is, függetlenül attól, hogy mit mondanak erről a törvények. A II. világháború alatt is ez történt a magyarokkal és más népekkel is, akiknek tagjait elfogták, kényszermunka táborokba szállították, rabszolgaként használták, emberi státusukat megszüntették.

Ezt a gyakorlatot egyes országokban (pl. a Szovjetunió) nemcsak az ellenséges ország polgáraival szemben alkalmazták, hanem saját állampolgáraikkal szemben is. Ezt nevezik kényszermunkának vagy nem önkéntes ingyenmunkának, robotnak.

http://www.kortarsonline.hu/0202/stark.htm