Fermilab
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) Chicago mellett Bataviában (Illionis, USA) helyezkedik el. A nemzeti laboratórium nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott, a Chicagói Egyetem energia osztálya működteti.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története és felépítése
1967. november 21-én alapították. Az alapító levelet Lyndon B. Johnson elnök írta alá. Enrico Fermi Nobel-díjas olasz fizikus nevét 1974-ben vette fel.
Legnagyobb gyorsítója a Tevatron nevű gyorsítógyűrű 1983 óta működik. Feltűnő tereptárgy: 4 mérföld (6,4 kilométer) kerületű. Ez a világ egyik legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1000 szupravezető mágnesét folyékony héliummal hűtik -268 Celsius-fokra (5 Kelvinre). A gyorsító két nagy összetett detektora a CDF és a D0 (DZero). 1977-ben itt fedezték fel a b (bottom) kvarkot, 1995-ben a t (top) kvarkot, 2000-ben pedig itt történt a tau-neutrínó első közvetlen megfigyelése. A létesítmény több kisebb álló céltárgyú (fix targetes) kísérletnek is otthont ad.
Amerikai bölények élnek a gyorsító területén, amelyet még az első igazgató, Wilson telepített be. Jelenleg is minden tavasszal születnek kisborjak.
[szerkesztés] Igazgatói
A Fermilabnak eddig 5 igazgatója volt.[1]
- Robert R. Wilson (1967-1978)
- Leon Lederman (1978-1989)
- John Peoples (1989-1999)
- Michael S. Witherell (1999-2005)
- Piermaria Oddone (2005-)
A Fermilab egy kisbolygó (11998) neve is melyet a laboratóriumról neveztek el. [1]
[szerkesztés] Források
- ↑ A Fermilab története (angol)
Based on work by 