Fali gyík
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Fali gyík | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Podarcis muralis Laurenti, 1768 |
|||||||||||||||||||
|
|
A fali gyík (Podarcis muralis) egy széles körben elterjedt európai hüllőfaj. Mint neve is mutatja, kötődik a köves élettérhez. Gyakran emberek közelében, a nagyvárosokban is megél.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Alapvetően európai elterjedésű, bár Kis-Ázsiában is jelen van, és az Amerikai Egyesült Államok Kentucky államának északi szegletébe, az Ohio folyó völgyébe is betelepítették, ahol stabilan fennmaradt. Európai elterjedésének északi határa körülbelül a Rajna, az Alpok, a Duna és a Kárpátok vonalát követi, délen alig hatol át a Pireneusokon. Az Appennini-félszigeten és a Balkánon viszont gyakori, különösen a hegy- és dombvidékeken, ahol elegendő sziklás búvóhelyet talál.
[szerkesztés] Megjelenés
A barnás alapszínű fali gyík feje, teste és farka egyaránt hosszú, karcsú, végtagjai is vékonyak. Maximális hossza 16-20 centiméteres. A hát, az oldalak és a végtagok pikkelyes bőre szürkésbarna alapon sötéten és piszkosfehéren pettyezett, mozaikszerűen mintás. A hím és nőstény egyedek a hasi rész színezete alapján különböztethetőek meg: míg az előbbi torka és hasa teljes egészében vörös, hasi páncéljait pedig kobaltkék perem díszíti, addig az utóbbiak szerényebb, a toroknál vörösen pettyezett fehéres rózsaszín.
[szerkesztés] Életmód
A fali gyík kedveli a térség gyíkfajai közül a leginkább a napsütést és a meleg időjárást, ezért leggyakrabban forró sziklákon láthatjuk mozdulatlanul napozni. Veszély esetén a közeli repedésekbe húzódik vissza. Gyíkoktól szokatlan módon a fali gyík fajtársai közvetlen közelében, már-már kolóniákban él, bár ez csak a nagy egyedsűrűségre vonatkozik, kapcsolat nincs az egyes példányok közt. A faj elsősorban ízeltlábúakkal és kisebb férgekkel táplálkozik. A kannibalizmusra is számos példa akad a fali gyíkoknál: a kicsinyek sokszor esnek felnőtt fajtársaiknak áldozatul.
A téli álmot meglepően későn, október végén kezdi, és április eleje-közepe táján bújik elő száraz, fagymentes rejtekhelyéről. Gyors mozgású, kitűnő falmászó.
[szerkesztés] Szaporodás
A május elejére eső párzási időszakban kisebbfajta harcok dúlnak a vetélytárs hímek között. A megtermékenyített nőstény július végén 2-8 tojást rak, melyeket a kövek közé, sziklák alá rejt. A tojások augusztus-szeptember fordulóján kelnek ki. Kezdettől fogva önállóak. A felnőtteknél általában 1-2 héttel később vonulnak téli pihenőre.
[szerkesztés] Védettség
Ugyan nem gyakori, de széles körben elterjedt, és jó alkalmazkodóképességű faj, ezért nem veszélyezetett. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fali gyík is védett. Eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.
Based on work by 