Egész számok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Egész számoknak nevezzük a 0,1,2, ... és −1,−2, ... számokat. Az egész számok halmazának tehát részhalmaza a természetes számok halmaza.
Az egész számok halmazát Z-vel (általában tipográfiailag kiemelve, mint Z vagy 
) jelöljük. Az egész számok halmaza végtelen, hisz a természetes számok halmazát tartalmazza. Sokkal meglepőbb, hogy az egész számok halmazának számossága megegyezik a természetes számok halmazának számosságával. Szemléletesen ez azt jelenti, hogy matematikai értelemben ugyanannyi elemük van, holott az egyik halmaz tartalmazza a másikat.
Algebrai tulajdonságok: Az egész számok halmaza az összeadással Abel-csoportot (kommutatív csoportot), a szorzással kommutatív félcsoportot képez. A disztributivitás miatt az egész számok halmaza az összeadással és a szorzással gyűrűt (egész pontosan euklideszi gyűrűt) alkot.
Az egész számok halmaza zárt (a négy alapművelet közül) az összeadásra, a kivonásra és a szorzásra.
Rendezési tulajdonságok: Az egész számok halmaza (a szokásos rendezéssel) lineárisan rendezett.
[szerkesztés] Egész számok a számítástechnikában
Az egész, a programozási nyelvekben leggyakrabban angolul integer, ("int" a C programozási nyelvben) a legegyszerűbb adattípus neve. Általában az integer adattípus a matamatikai értelemben vett egész számok részhalmaza, a számítógépes megvalósítás korlátai (legnagyobb tárolható egész) miatt.
A memória technikai megvalósításától, illetve a műveletvégző egység képességétől függően különböző, de minden esetben véges méretű egész számok miatt kell korlátozni a kezelhető és/vagy tárolható legnagyobb és legkisebb egész szám értékét (gyakran e szám bitekben mért hosszát a 2 hatványai (4, 8, 16, stb.) határozzák meg).
Elméletileg, a digitális számítógépek különböző modeljei, pédául a Turing-gép végtelen (de megszámlálható) kapacitással rendelkeznek mind tárolás, mind pedig műveletvégzés szempontjából.
Based on work by 