Vita:Dzsessz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a cikk kiemelt szócikkek jelölt volt. Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

Nagyon jó lenne, ha olyasvalaki is átnézné, aki nálam többet ért a zenéhez, mert az angol fordításnál a zenei kifejezésekkel néha voltak gondjaim. --Gkovacsp 2005. május 5., 13:31 (CEST)

Wynton Marsalis nem ~~Purlitzer~~-, hanem Pulitzer-díjas. [1] Váradi Zsolt 2005. május 5., 14:33 (CEST)

Elnézést, véletlenül felülírtam a javításod és visszaállításkor a link vizuálisan elnyomta az "r" betűt, vagyis a hiányát... --Gkovacsp 2005. május 5., 16:31 (CEST)

Át fogom nézni, mert még van benne egy két 'érdekes' dolog... :) - Balage

[szerkesztés] Nincs erre egy lektor?

Ha valaki értene hozzá, akkor átnézhetné és amikor rendben, lekaphatná róla a lektor sablon. Kár egy ilyen cikknek parkolópályán hevernie, jobb lenne a kiemelt cikkek között. - Serinde ^üzenet 2006. január 28., 19:05 (CET)

[szerkesztés] Improvizáció - javítás

Improvizálás közben a zenészek az akkordmenetből építkeznek, vagyis a dalban egymás után következő akkordokra illeszkedő dallamot "írnak". Például Charlie Parker Now's the Time című dalának témája 12 ütem hosszú és a dzsessz-zenészek által 12 ütemes blues-nak (twelwe-bar-blues) nevezett akkordmenetet használja. A téma-dallam elhangzása után a zenekar ritmusszekciója folytatja a kíséretet (általában a téma akkordmenetét ismételgetve), s erre a szólista zenészek egyenként improvizálnak. Ezt nevezik "playing the (chord) changes"-nek, vagyis az akkordmenetre illeszkedő improvizációnak. Comping-nak vagy vamping-nak nevezik, amikor a szólójátékos játéka közben a zongorista vagy a gitáros akkordokat improvizál. Ha a szólók hallgatása közben megpróbáljuk aládúdolni a dallamot, világossá válik, hogy az improvizált részek hogyan kapcsolódnak a dallamhoz.

Egy másik improvizációs technika a hangnemek beazonosításán alapszik. Ilyenkor a zenész végignézi a művet és beazonosítja a hangnembeli, és/vagy ritmusbeli váltásokat, és erre építi fel az improvizációját.

Ahogy már korábban is felmerült, a dzsessz kései ágai, köztük a modális dzsessz kevesebb akkordváltást tartalmaztak, több teret adva az előadónak az improvizálásra. Miles Davis Kind of Blue című albuma kitűnő példa a modális dzsesszre.

Gyakran előfordul, hogy az előadók kilépnek a keretekből, azaz szándékosan olyan hangokat vagy ritmust játszanak, ami egyébként nem illik a dalba. Ez a klasszikus zenében (is) használt feszültség-feloldás ellentétpár technikája. Egy disszonáns (feszültségkeltő) részt egy konszonáns (feloldó) rész követ.

Nézze át más is, és tegye be a helyére. Forrásom: [2]

Makraibalazs 2006. május 1., 21:09 (CEST)

[szerkesztés] Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

Davepape a(z) No source since törlési jelzést tette a(z) Image:Larmstrongportrait.jpg nevű képre(eltérés);

-- CommonsTicker 2006. október 12., 20:24 (CEST)

[szerkesztés] Kép figyelmeztetés

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

Davepape a(z) No source since törlési jelzést tette a(z) Image:Larmstrongportrait.jpg nevű képre: revert - it's not pre-1923, and with no author identified, you can't say the author died 50+ years ago(eltérés);

-- CommonsTicker 2006. október 14., 20:21 (CEST)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../d/z/s/Vita%7EDzsessz_db8c.html"

Kategória: Sikertelen kiemeltszócikk-jelöltek