Durbeni csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A durbeni csata a 1260. július 13-án a Rigától délnyugatra fekvő Durben vára alatt lezajlott ütközet a litván-lett egyesült erők és a német lovagrend erői között. Durbent ebben az időben háromszor rombolták le és építették fel újra.
[szerkesztés] Előzmény
Treniota zmudzi fejedelem 1259-ben benyomult Livóniába, ami a livóniai népek nagy felkelését eredményezte. A zemgalei törzsek és kúrok egy része a litvánokhoz állt.
[szerkesztés] Az ütközet és következménye
A támadók ellen induló, számban azonos német rendi lovagok és kardtestvérek seregét dán és svéd keresztesek, valamint kúr, lett és észt segédcsapatok is erősítették. Durben alatt a litvánok tőrbecsalták a kereszteseket. A források szerint a németek katasztrofális vereségét az idézte elő, hogy a segédhadak a harc közben zászlóikat elhányva átálltak az ellenséghez. A csatában elesett Burchard von Hornhausen, a kardtestvérek nagymestere, valamint Livland tartományfőnöke (landmeister) és porosz marsall, 136 lovagtestvér és több ezer keresztes. A hír nemcsak Livóniát borította szinte teljesen lángba, hanem még a poroszok 1253 utáni legnagyobb felkeléséhez vezetett (1260–74).
[szerkesztés] Forrás
Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Csaták kislexikona, Maecenas 2000.
Based on work by 