Dreadnought
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Típus | csatahajó |
Hosszúság | 106,6 m |
Szélesség | 25 m |
Árbocmagasság | ? m |
Merülés | ? m |
Vízkiszorítás | 21.845 t |
Hajtómű | 18 Babcock & Wilcox kazán, gőzturbina |
Tüzelőanyag | ? |
Sebesség | 21 csomó |
Fegyverzet | 10 db 30,5 cm-es L/45 ágyú ; 22 db 7,6 cm-es L/50 ágyú ; 2 db 7,6 cm-es légvédelmi ágyú ; 5 db 45,7 cm-es torpedóvetõ cső |
Páncélzat | Övpáncél: 100 - 280 mm, Fedélzet: 75 mm, Lövegtornyok: 280 mm, Parancsnoki torony: 280 mm |
Legénység | 773 fő |
Vízrebocsátás | 1906. |
A Dreadnought forradalmasította a csatahajó-építést. A hajó 1 év és 1 nap alatt készült el. A Dreadnought a korábban épült csatahajókat korszerűtlenné tette. A korábban épültek csatahajókat ezután pre-Dreadnoughtoknak nevezték.
A hajó több újítást tartalmazott: a dugattyús gőzgépek helyett gőzturbinákat alkalmaztak, aminek következtében csökkenteni lehetett a hajótest magasságát, így nehezebb célpontot nyújtott az ellenséges hajóágyúknak. De a legfontosabb újítás a rendkívül erős tüzérség volt. Míg a korábbi csatahajókon a főfegyverzet csak 4 nehéz ágyú volt, addig a Dreadnought-on 10 nehéz ágyú alkotta, amelyeket 5 toronyba építettek.
Az angolok elsősorban a németek elrettentésére alkották meg a Dreadnought-t. A hajó nem visszatartó erőként hatott, hanem hatalmas fegyverkezési versenyt váltott ki. Az ellenfelek is elkezdtek építeni hasonló csatahajókat, melyeket Dreadnought típusú csatahajóknak is neveztek.
Maga a Dreadnought kevés ütközetben vett részt az I. világháborúban.
A Dreadnought-ot 1923-ban lebontották.