Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Darbuka - Wikipédia

Darbuka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Török alumínium darbuka mylar műanyagbőrrel
Nagyít
Török alumínium darbuka mylar műanyagbőrrel

A darbuka homokóra alakú dob, melyet eredetileg a közel-keleti zenékben használnak a hastánc kíséretére, de egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a jazz, fusion és drum and bass zenékben is. Angolszász területen általában doumbek néven ismert.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A hangszerről

[szerkesztés] Felépítés

Szintetikus testű és bőrű, egyiptomi stílusú Remo Doumbek
Nagyít
Szintetikus testű és bőrű, egyiptomi stílusú Remo Doumbek

A dobtest anyaga lehet fa, fém, kerámia, de műanyag is. Formája homokóraszerű, de a kecses, apró testű dobok mellett djembét (távolról) idéző szögletes dobok is szép számmal léteznek.

Méretét általában a káva (bőr felfeszítésére szolgáló dobperem) méretével adják meg. A legelterjedtebb a 10 hüvelykes, de gyártanak 5 és 12 hüvelykes darbukákat is. A bőr tradícionálisan kecskétől vagy haltól származik, de ma már az összes sorozatgyátású profi dobon szintetikus (fényes mylar v. bőrszerű fiberskyn) bőrt használnak. A valódi bőrök közül a halbőr biztosítja az érzékenyebb ütőfelületet, ezért (különösen a kisebb dobokon) népszerűbb a kecskebőrnél. A hagyományos felépítésű (kerámia valódi bőrrel) doboknak van a legjobb hangja, de mivel a bőr feszessége (és ezáltal hangmagassága) a levegő mindenkori páratartalmával változik, ráadásul a kerámia test sem a legstrapabíróbb, népszerűségük igencsak megcsappant az új, jó minőségű szintetikus bőrök kifejlesztésével.
A fémtestű dobokhoz rendszerint imbuszkulccsal hangolható, cserélhető szintetikus fej való. A műanyagból léteznek hangolható és fixbőrös (ragasztott) változatok is, a fa- és kerámiatest viszont leginkább ragasztott vagy kötéllel rögzített, valódi vagy szintetikus bőrrel van felszerelve. A kerámiatestű, ragasztott állatbőrös hangszereket általában melegítéssel hangolják.

A két legnépszerűbb változat:

  1. Hangolható, szintetikus bőrös fémdob (strapabírósága és pergős hangja miatt)
  2. Ragasztott szintetikus bőrös kerámiadob (kiváló, dinamikus hangja miatt)

[szerkesztés] Hangok, játék

Minden darbukából sokféle hangot lehet kihozni, de többségük két alaphangra vezethető vissza:

  • A "dum" vagy doum hangot a bőr közepét 1-3 ujjal megütve lehet előidézni, ez a darbuka basszusa. Ez a dobtól függően lehet rövid és magas, vagy telt és hosszan tartó. (Jele: D)
  • A "tek" éles, rövid hang, a dob peremét kell hozzá megütni. (Jele: T)

Mindkét hangnak van egy "B" változata:

  • némított dum: ütés után a kezünket a bőrön tartva tompítjuk a hangot (meggátoljuk a bőr rezgését) (Jele: M)
  • ka: "másodlagos" tek. Voltaképp egy gyengébb, kevésbé hangsúlyos tek. (Jele: k)


A közel-keleti ritmusok a kubai ritmusokhoz hasonlóan neveket kapnak, és a következő jelölésük megszokott:

karsilama, 9/8-os ritmus (díszített változat)
1-+-2-+-3-+-4-+-5-|
D-tkT-tkD-tkT-tkT-|

A felső sor az ajánlott számolást, az alsó sor a hangokat jelzi.
Sokszor segít a ritmus kántálása: "DUM-tekaTEK-tekaDUM-tekaTEK-tekaTEK-"


A dobot kétféleképp lehet tartani,

  • török módra függőlegesen a két comb közt, vagy
  • egyiptomi módra vízszintesen, az egyik combon tartva. Ilyenkor az egyik kéz a dobot felülről üti.

[szerkesztés] Fajták, elnevezések

Különböző földrajzi régiókban különböző típusok terjedtek el, melyeket különbözőképp neveztek el:

  • Törökországban általában vörösrézlemezből készült, közepesen mélyre hangolt típust használnak, melynek telt dumja és fémes tekje van. Elnevezése darbuka, darabuka, tarabuka, derbouka, drbekki, stb.
  • Egyiptomban alumíniumból öntik, semleges, magas tekje és rövid dumja van. Ez a legelterjedtebb forma, műbőr bevonattal is készül. Egyiptomban tablának hívják, amely azt jelenti, hogy dob. (Ez nem keverendő össze az indiai tabla dobbal.) A nyugati országokban doumbekként ismert.
  • A dohola vagy sombati nagy, mélyre hangolt egyiptomi darbuka
  • A zarb, más néven tonbak Perzsiában terjedt el. Fából vagy sárgarézből készítik, inkább kecske- vagy borjúbört feszítenek rá, hogy mélyebbre lehessen hangolni.

[szerkesztés] Lásd még

Az alábbi ütőhangszereket gyakran használják a darbukával együtt:

  • Riq: csörgődob
  • Def: mély hangú keretdob
  • Sombati vagy dohola: nagyobb méretű, mélyebb hangú darbuka
  • zil: cintányér (a hastáncosok apró ujjcintányért használnak)

Az angol Wikipedia vonatkozó oldalai:

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Tanulni

[szerkesztés] Nézegetni, beszerezni

[szerkesztés] Magyarországon

[szerkesztés] Külföldön

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu