Káva

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.35551° k. h. 19.58801°

**Káva**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Monori
Rang	község
Terület	11,31 km²
Népesség
Összesen: 682 fő (2001) Népsűrűség: 60,30 fő/km²
Irányítószám	2215
Körzethívószám	29
Térkép é. sz. 47.35551° k. h. 19.58801°	település Mo. térképén

Káva község Pest megyében, a Monori kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Gödöllői-dombság legdélibb vonulatánál fekszik. Gyönyörű természeti környezet,változatos állat és növényvilág jellemzi.Hazánkban egyedül itt tenyészik a rendkívül védett Tavaszi Hérics,mely a falu címerében is szerepel.

[szerkesztés] Története

A település neve a középkori oklevelekben Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimológusok szerint a név első tagja a szláv "kal" (sár) szót tartalmazza. A török kor után elnéptelenedett pusztára a Fáy család telepített be lakosokat, elsősorban szlovákokat.

forrás: vendégváró.hu

Káva a török időkben

Káva puszta, a pesti náhijéhez tartozik

1546-ban: „Káva puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 205 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 25 akcse.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos.
1559-ben ugyanezen a környéken két Káva pusztát írtak össze: „Kálva [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében, a nevezett faluval együtt fizessen: búzatizedből 6 kilét, kevert tizedből 2 kilét és 400 akcse legelőadót.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
„Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger nevű falu gyaurjai művelték, vele együtt számíttassék: búzatized 15 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 6 szekér.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
1562-ben ugyancsak két Káva pusztát írtak össze: „Kálv [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 500 akcse.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
„Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében.” Jövedelmét nem tüntették fel. A tímár-defter szerint az egyik Káva puszta jövedelme 200 akcse, haszonélvezője Ali bin Alagöz tímár-birtokos.
1580-ban már csak egy Káva pusztát említettek (a jövedelméből ítélve, feltehetőleg a két pusztát együtt): „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger falu közelében a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos.
1590-ben: „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.

forrás: Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák összeírásai 1546-tól 1590-ig

[szerkesztés] Nevezetességei

Puky-kúria

Egy XVIII. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az időközben többször átalakított klasszicista kúriát. 1945 után egy ideig italbolt volt, majd általános iskola lett. A Puky-család Káván tégla- és cserépégetéssel is foglalkozott.

Törökhíd

A híd a falu és Pánd közötti zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át. Neve ellenére nem a törökök építették: Ezen keresztül szállították a középkor folyamán az erdélyi sóbányákból a sót Pestre. Korábban a Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.

forrás: vendégváró.hu