Cukor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

[szerkesztés] Fogalma

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Története

A szilárd cukor felfedezését a Kr. u. 300-600 közötti időszakra teszik. Ez időtájt Indiában háromféle cukrot készítettek: 1. vörös v. nyerscukrot; 2. kristályos cukrot v. cukorlisztet és 3. kemény cukorkristályokat. Indiából a cukornád és a cukor ismerete csak lassan terjedt nyugat felé. Legközelebbi adatokat a cukornádról Kr. u. a VI. században találunk a perzsáknál, akiknek révén az arabok is megismerkedtek a cukornáddal és a cukorral. A kalifák nagy luxust űztek a cukorral. Lassankint egyes városok gyárvárosokká lettek, ahonnét a készített cukrot messze vidékre is elszállították. Amikor az arabok hatalmukat Egyiptom felé is kiterjesztették, a cukor elterjedését is előmozdították. Egyiptom a cukornád meghonosítása után a leghiresebb cukrot-termelő országok egyikévé lett. Nagy előmenetelt tettek a cukor finomításában, ugy hogy Indiában még ma is az ő finomítási eljárásukat használják. Ugyancsak az arabok Sziciliában, majd Spanyolországban is meghonosították a cukrot. Spanyolországban 1150-ben 29000 hektár föld volt cukornáddal beültetve és Motril városában (Granadában) 14 cukorgyár volt. Az egész ország cukortermelése a XV. század elején évente többet kitett 1 millió métermázsánál. Európában a cukor a keresztes hadjáratok révén lett ismeretes. Az első cukorszállítmány 996. jött Sziriából és Egyiptomból Velencébe; miután pedig Ciprus szigete is a keresztények birtokába jutott, a cukortermesztés ezek kezében teljes virágzásnak indult. A németek Velencével szárazföldi összeköttetésben lévén, kiváló alkalmuk akadt a cukorral is megismerkedni. A 14. - 15. században már a jobb módú polgári családokban is használták, részint gyógyszerként, részint pedig ételek készítésénél.

Ez időtájt már Magyarországon is el lehetett terjedve a cukor, mert amikor Mátyás király 1476-ban Beatrixszal házasságra lépett, «az asztalt aranyozott cukorból készült fa, melyen angyalok és mókusok voltak, diszítette, fákkal, cserjékkel és éneklő madarakkal ékesített, tisztán cukorból készült kerttel». Amerika felfedezésével az ujvilág hatalmas versenytársa lett az ó-világnak. Kolumbus már 1490. átültette a cukornádat Santo-Domingóba, amely csakhamar Európa főszállítójává vált. Mexikóba már Cortez idejében, mig Braziliába a 16. század elején került a cukornád. A 19. század végén Kuba, Manilla, Jáva, Brazília termelte a legtöbb cukornádat. Európában, Spanyolországot kivéve, már nem termesztenek cukornádat. A XVI. sz.-ban Európában cukorfinomítók keletkeztek a koloniális cukor finomítására (Hamburgban, Magdeburgban, Drezdában, Párizsban, Marseilleben, Le Havreban stb.). A 19. század elején elterjedt répacukorgyártás lényegesen megváltoztatta az egész cukoripart. Marggraf híres német kémikus (1709-1782) volt az első, aki a répában cukrot talált (1747) és ajánlotta a gazdáknak a répatermesztést cukorgyártás céljából. Az első répacukorgyárat III. Frigyes Vilmos porosz király támogatásával Franz Karl Achard (1753-1821) állította fel. 1801. Kunern-ben Alsó-Sziléziában, 1802. Csehországban épült az első cukorgyár. Napoleon 1811. 32000 hektár szántóföldet és egy millió frankot ajánlott fel az alapítandó cukorgyárak segélyezésére. A répából ez időben csak 2-3 százalék cukrot tudtak előállítani, miért is az első gyárak megszüntették működésüket. A napóleoni szárazföldi zár alatt (1806-1814), mely a gyarmatokban termesztett cukrot majdnem teljesen kiszorította az európai piacról, a répacukorgyárak uj életre keltek. Gyárak keletkeztek Francia-, Német- és Oroszországban. A szárazföldi zár megszüntével a legtöbb gyár is megszünt dolgozni, csak Franciaországban, ahol a gyártásban több fontos ujítást hoztak be, tudott sok gyár tovább is fennállani, ugyhogy ott 1835. már 33 millió kg. cukrot gyártottak egy évben. Franciaországból a cukorgyártás lassan elterjedt Németországba (különösen Sziléziába és Szászországba), utána pedig Csehországba, Magyarországba, Belgiumba és a többi európai államokba.

[szerkesztés] A kereskedelemben kapható cukorfajták

FEHÉR CUKOR A fehér cukornak sok elnevezése van: asztali cukor, kristálycukor, finomított cukor, szőlőcukor, cukorrépa. A finomított cukrot a répa levéből nyerik. Amint kivonták a cukorrépából, nagyon komoly eljárásokon megy keresztül, míg fehér, granulált anyag nem lesz belőle. A kereskedelemben gyakran használják, mert a legédesebb termék az összes közül.

NYERS CUKOR (nádcukor) A nyers cukor finomítatlan: ez azt jelenti, hogy teljesen természetes termék, melynek előállításánál a cél az volt, hogy megőrizzék a nádcukor eredeti melasz tartalmát. Ez a fő különbség, mely a nádcukornak egy különös aromát és egy jellegzetes színt biztosít.

BARNA CUKOR A barna cukor ugyanolyan eljárással készül, mint a fehér finomított cukor, csak melasz hozzáadásával.