Cirkusz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező szórakoztató műfaj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A modern cirkusz 1769.-ben született meg, Londonban, mikor Philip Astleynek az az ötlete támad, hogy néhány akrobatikus mutavánnyal, pl. erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be, egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vette körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezte el.
Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737. -1836.) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt.
Az USA-ban a cirkusz 1778.-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, pl. a Barnum és a Bailey-cirkusz. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d' Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, Pinder, Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.
Budapesten az első cirkuszt Wulf német mutatványos hozta létre, a másodikat Barocaldi olasz artista létesítette a századfordulón. A Fővárosi Nagycirkusz az 50-es évek óta működik, a Városligetben.
[szerkesztés] A régi cirkuszok
Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.
[szerkesztés] Mai cirkuszok
Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. A porondot Philip Astley fedezte fel hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta is ezte használják.
[szerkesztés] Bohócok
Minden bohóc egy külön összetéveszthetetlen egyéniség. Nevetséges ruhájukkal és festett arcukkal sajátos szerepük van. Vannak közöttük zenebohócok, akrobaták, pantomimesek, komédiások. Az angol Joshep Grimaldi 19. századi bohóc becenevéröl nevezik ezeket a művészeket Joey-nak, a fehér arcfestés is az ő öröksége.
Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.
A cirkusz világában, az állatidomításban is létezenek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Kuine, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb.
[szerkesztés] Lengő tapéz
Művészeinek tizedmásodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk a levegőben a szaltókat és ugrásokat. Ezt a merész mutatványt a francia Jules Léotard mutatta be először, 1859-ben.
Based on work by 