Cetek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Cetek

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Alosztály:	Elevenszülők (Theria)
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia)
Rend:	Cetek (Cetacea) Kerr, 1792

Alrendek

Sziláscetek(Mysticeti)
Fogascetek(Odontoceti)

A cetek (Cetacea) az emlősök osztályának egyik rendjét alkotják. A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja. Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk. A cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek.

Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat szoptatják. A cetek szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs szőrzetük.

A cetek nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2 – 30 m, tömegük 30 — 150000 kg. Közülük kerül ki minden idők legnagyobb állata, a kék bálna.

[szerkesztés] Rendszerezés

A cetek rendje két alrendre osztható:

A szilásceteknek (Mysticeti) nincsenek fogaik. Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák egy része.
A fogasceteknek (Odontoceti) fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a csőröscetek, az ámbráscetek és a delfinek.

Mindkét alrend további családokra oszlik, amelyekbe összesen több, mint 80 faj tartozik. A fajok száma nem adható meg egyértelműen, mert bizonyos csoportokat egyes szakemberek önálló fajnak, mások csupán alfajnak tekintenek.

A cetek legkorszerűbb rendszertani osztályozása a következő:

1:Grönlandi bálna 2:Kardszárnyú delfin 3:Simabálna 4:Ámbráscet 5:Narvál 6:Kékbálna 7:Barázdásbálna 8:Beluga

Sziláscetek (Mysticeti) alrendje
- Simabálnák (Balaenidae) családja
  - Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
  - Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
  - Déli simabálna (Eubalaena australis)
- Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családja
  - Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
- Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családja
  - Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
  - Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
  - Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
  - Bryde-bálna (Balaenoptera edeni)
  - Kék bálna (Balaenoptera musculus)
  - Közönséges barázdás bálna (Balaenoptera physalus)
  - Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
- Törpesimabálna-félék (Neobalaenidae) családja
  - Törpe simabálna (Caperea marginata)
Fogascetek (Odontoceti) alrendje
- Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
  - Ámbráscetek (Physeteridae) családja
    - Ámbráscet (Physeter macrocephalus)
  - Törpe ámbráscetek (Kogiidae) családja
    - Kogia breviceps
    - Kogia simus
- Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)
  - Csőröscetek (Ziphiidae) családja
    - Arnoux-féle csőröscet (Berardius arnuxii)
    - Baird-féle csőröscet (Berardius bairdii)
    - Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
    - Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
    - Mesoplodon bahamondi
    - Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
    - Andrews-féle csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
    - Hubb-féle csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
    - Blainville-féle csőröscet (Mesoplodon densirostris)
    - Gervais-féle csőröscet (Mesoplodon europaeus)
    - Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
    - Gray-féle csőröscet (Mesoplodon grayi)
    - Hector-féle csőröscet (Mesoplodon hectori)
    - Kapocsfogú csőröscet (Mesoplodon layardii)
    - True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
    - Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
    - Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
    - Stejneger-féle csőröscet (Mesoplodon stejnegeri)
    - Tasmán csőröscet (Tasmacetus shepardi)
    - Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)
- Delfinfélék öregcsaládja (Delphinoidea)
  - Igazi delfinek (Delphinidae) családja
    - Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)
    - Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)
    - Heaviside-delfin (Cephalorhynchus heavisidii)
    - Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)
    - Fokföldi delfin (Delphinus capensis)
    - Közönséges delfin (Delphinus delphis)
    - Arábiai delfin (Delphinus tropicalis)
    - Törpe kardszárnyú delfin (Feresa attenuata)
    - Rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala macrorhynchus)
    - Hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala melaena)
    - Risso-delfin (Grampus griseus)
    - Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)
    - Atlanti fehérsávos delfin (Lagenorhynchus acutus)
    - Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)
    - Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)
    - Homokóra-delfin (Lagenorhynchus cruciger)
    - Csendesóceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)
    - Sötét delfin (Lagenorhynchus obscurus)
    - Északi simahátú delfin (Lissodelphis borealis)
    - Déli simahátú delfin (Lissodelphis peronii)
    - Irrawaddy-delfin (Orcaella brevirostris)
    - Kardszárnyú delfin (Orcinus orca)
    - Fehérajkú delfin (Peponocephala electra)
    - Kis kardszárnyú delfin (Pseudorca crassidens)
    - Tucuxi (Sotalia fluviatilis)
    - Kínai púpos delfin (Sousa chinensis)
    - Indiai púpos delfin (Sousa plumbea)
    - Atlanti púpos delfin (Sousa teuszii)
    - Kantáros delfin (Stenella attenuata)
    - Sisakos delfin (Stenella clymene)
    - Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)
    - Pettyes delfin (Stenella frontalis)
    - Hosszúcsőrű delfin (Stenella longirostris)
    - Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis)
    - Indiaióceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)
    - Palackorrú delfin (Tursiops truncatus)
  - Narválfélék családja (Monodontidae)
    - Beluga (Delphinapterus leucas)
    - Narvál (Monodon monoceros)
  - Disznódelfinek családja (Phocoenidae)
    - Simahátú barnadelfin (Neophocaena phocaenoides)
    - Pápaszemes barnadelfin (Phocoena dioptrica)
    - Kaliforniai barnadelfin (Phocoena sinus)
    - Burmeister-féle barnadelfin (Phocoena spinipinnis)
    - Dall-féle barnadelfin (Phocoenoides dalli)
- Folyami delfinek öregcsaládja (Platanistoidea)
  - Platanistidae család
    - Gangeszi folyami delfin (Platanista gangetica)
    - Indusi folyami delfin (Platanista minor)
  - Iniidae család
    - Amazonaszi folyami delfin (Inia geoffrensis)
    - Bolíviai folyami delfin (Inia boliviensis)
  - Lipotidae család
    - Kínai delfin (Lipotes vexillifer)
  - Pontoporiidae család
    - La Plata-i delfin (Pontoporia blainvillei)

[szerkesztés] Anatómia

Kék bálna

A cetek szervezete a vízi életmód követelményei szerint alakult át. Mellső lábaik uszonyokká alakultak. Hátsó lábaik teljesen elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak. Farkuk végén a halakéhoz hasonló, de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki. A legtöbb cetfajnak hátuszonya is van.

Bőrük alatt vastag zsírréteg van, amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál. Szívük más emlősökhöz hasonlóan két kamrából és két pitvarból áll.

A fejük tetején levő orrnyíláson át lélegeznek. A szilásceteknek két, a fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van. Amikor az állat a felszínre emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője láthatóvá válik. Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni. Légzésük nem automatikus, emiatt csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban marad.

[szerkesztés] Életmód

A cetek közül egyes fajok mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagytestű állatokkal táplálkozó ragadozók.

[szerkesztés] Szaporodás

A nőstény cetek egyszerre csak egy utódnak adnak életet, és azt hosszú ideig (egyes fajok több mint egy évig) szoptatják. Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van. Az ivarérettséget a cetek általában későn, 7—10 éves korukra érik el.

A hím nemi szervei a testüregen belül helyezkednek el, ami úszáskor a közegellenállást csökkenti. A legtöbb cetfajnál nem alakulnak ki állandó párok. A nőstények egy párzási időszak alatt gyakran több hímmel is párosodnak. Az újszülött állat farkával előre jön a világra, ez csökkenti a fulladás veszélyét. Az anyaállat szoptatáskor aktívan préseli ki a tejet emlőjéből.

[szerkesztés] Evolúció

A cetek valamennyien szárazföldi emlősök leszármazottjai. A DNS-ek összehasonlítása alapján a párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a legközelebbi rokonságban. A cetek ősei kb. 50 millió éve tértek át a vízi életmódra. A filogenetikus rendszertan a ceteket nem külön rendnek tartja, hanem a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.

[szerkesztés] A cetek és az ember

[szerkesztés] A cetek védelme

A legtöbb nagytestű cetfaj a cetvadászat hatására ma veszélyeztetett állatnak számít. A legnagyobb veszélyben azonban élőhelyük változása miatt a folyami delfinek vannak. A delfinek által lakott folyókat legnagyobb mértékben az ember gazdasági tevékenysége, az öntözés és energiatermelés céljait szolgáló duzzasztógátak építése veszélyezteti. Így például a Kínában a Jangce folyón épülő gátak veszélyeztetik a baiji fennmaradását. Az Irrawaddy és a Mekong folyókon épülő gátak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztulását okozhatják.

[szerkesztés] Cetvadászat

A nagytestű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért, húsukért, sziláikért. Az ámbráscetet a beleiben található, illatszerek alapanyagául szolgáló ámbráért is vadászták. A 20. század közepére a vadászat miatt több cetfaj majdnem teljesen kihalt. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1986-os moratóriumában határozatlan időre megtiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot. A moratórium ellenére Norvégia, Izland, a Feröer-szigetek és Japán ma is folytatják a vadászatot. Szibéria, Alaszka és Kanada egyes természeti népei ugyancsak vadásznak cetekre.

[szerkesztés] Halászat

A delfinek életét a halászat is veszélyezteti, mert az állatok véletlenül a halászok hálóiba kerülve elpusztulhatnak. A Csendes-óceánon folytatott tonhalhalászat évente több ezer delfin életét követeli. Egyes országokban a halászok húsukért szándékosan is ejtenek el delfineket.

[szerkesztés] Katonai kísérletek

A haditengerészet által mélységi felderítésre használt eszközök kárt tehetnek a cetek érzékszerveiben, és pusztulásukat is okozhatják.

[szerkesztés] Cetek a kultúrában

[szerkesztés] Cetek a Bibliában

A Biblia többször is említi a ceteket. Legismertebb Jónás története, akit egy nagy hal nyelt le:

Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából. (...) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.

További említések:

Tenger vagyok-é én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem? (Jób könyve, 7.12.)
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Máté evangéliuma, 12.40.)