Botulizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A botulizmus (a latin botulus, "kolbász" szóból) egy ritka, de komoly paralitikus (bénulásos) betegség. A botulin nevű idegtoxin (méreg) okozza, amelyet a Clostridium botulinum nevű baktérium termel. A botulin a legmérgezőbb ismert toxin. Blokkolja az idegrendszert, a légzés és a mozgatóizmok bénulását okozza.
A botulizmusnak három fő fajtáját ismerjük:
- Étel okozta botulizmus - ezt olyan étel fogyasztása okozza, amely botulinum toxint tartalmaz.
- Sebbotulizmus, ezt sérülés során szerzik, ilyenkor a seb Clostridium botulinum baktériummal fertőződik.
- Gyermekbotulizmus - ezt a baktérium spórájának elfogyasztása okozza, amely azután tenyészni kezd a belekben és toxint termel.
A botulizmus minden fajtája végzetes lehet, ezért orvosi szükséghelyzetet teremt. Az étel-okozta botulizmus különösen veszélyes, hiszen ilyenkor ugyanabból a forrásból egyszerre többen is fertőződhetnek.
A botulizmus klasszikus tünetei 12-36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra is és 10 nap is. A tünetek: száraz száj, nehéz nyelés, nehéz beszéd, izomgyengeség, dupla látás, hányás, heves hasmenés, előrehaladó izombénulással. Ha a fertőzés kezeletlen marad, lebénulhatnak a karok, a lábak, a törzs, a légzőizmok és bekövethezhet a halál. Minden esetben a toxin okozza a fertőzést, nem a baktérium maga.
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 