Birmingham

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Birmingham városa**
West Midlands a régión belül
Földrajz
Régió	West Midlands
Terület	267.77 km²
Koordinátái	52°29N 1°54W
Népesség (2004): Népsűrűség	992,400 3,706 / km²
Etnikum (2001)	70.4% Fehér 2.9% Vegyes 19.5% Ázsiai 6.1% Fekete 0.5% Kínai 0.6% Other

Birmingham az Egyesült Királyság második legnagyobb saját önkormányzattal rendelkező városa. Az Angol Ipari Forradalom gépházaként szerezte hírnevét, ami oda vezetett, hogy Birmingham-et a "világ műhelyeként" emlegessék. A mai napig az Egyesült Királyság exportjának több mint negyede Birmingham térségéből származik.

Birmingham városának népessége hozzávetőleg 992,400fő (2004-es becslés). West Midlands-i városhalmaz részét képezve a népesség már 2,284,093fő, amelybe olyan szomszédos városokat is beleértenek, mint Solihull, Wolverhampton és az elbűvölő Black Country városai.

A birminghami embereket viccesen 'Brumik-nak' nevezik, amely a város becenevéből, Brum-ból fakad, amely hasonlít a város nevére (Brummagem) helyi dialektussal. Létezik egy jellegzetes ún. Brummie dialektus és kiejtésmód.

Birmingham kulturálisan és etnikailag is színes város. Népességének mintegy 30 százaléka nem fehér, 70 százaléka fehér eredetű, melyből 3.2% ír származású.

[szerkesztés] Története

Birmingham írott történelme mintegy ezer évre nyúlik vissza. Akkoriban vált egy apró angolszász, állattenyésztéssel foglalkozó kis faluból jelentős kereskedelmi és ipari várossá.

Birmingham környékén a római birodalom 400 éves brit megszállása során számos katonai utat és erődöt építettek. Hódító Vilmos híres Domesday Book-jában találkozunk Birmingham nevével először, 1086-os dátummal, amelyet csak 20 schilling értékű kis faluként említ a maga korában rendkívül népszerűtlen könyv.

A belvárosi Centenary tér madártávlatból

A 12. században Birmingham megnyithatta első piacát, amely idővel „Bull Ring” néven vált ismertté. Kedvező fekvésének köszönhetően hamarosan élénk kereskedő várossá nőtte ki magát.

A 16. századra Birminghamben burjánzóban volt a fémipar, hiszen helyben volt a vasérc és a szén is. A 17. században Birmingham fegyvergyártásáról híres, fontos kézműves várossá lett. Birminghami kézművesek támogatták Oliver Cromwell hadait az Angol polgárháború alatt. Az Ipari forradalom alatt (a 18. századtól kezdve), Birmingham fokozatosan vált hatalmas ipari központtá. Birmingham különbözött a többi angol iparvárostól, mint pl. Manchester, mert ipara sok kis műhelyből állt, nem pedig nagy gyárakból.

Birmingham-ben hosszabb a csatornahálózat, mint az itáliai Velencében

Az 1760-as évektől hatalmas csatornahálózatot építettek Birmingham-en és a Black Country-n keresztül, azért, hogy könnyebben szállíthassák a nyersanyagokat és az elkészült termékeket. Az 1820-as évekre elképesztő méretűvé duzzadt a hálózat, ezért Birminghamről gyakran hallani, hogy hosszabb a csatornahálózata, mint az itáliai Velencéé.

1837-től elindult a vasút Birminghamből és hamarosan Britannia minden szegletével össze lett kötve. A birminghami New Street állomást 1854-ben nyitották meg, amelyet rövidesen a Snow Hill állomás követett.

Viktória királynő uralkodása alatt Birmingham népessége gyorsan félmillióra nőtt, ezzel Britannia második legnépesebb városává vált. Szerteágazó iparának köszönhetően az "ezer szakma városa"-ként vált ismertté.

1900-ban megépült első saját egyeteme (University of Birmingham) amely Britannia első ún. „vöröstéglás egyeteme” is lett egyben.

Birmingham a II. világháborúban súlyos bombázás áldozata volt, és részben emiatt városközpontja az 1950-es és 1960-as években teljesen újraépült, beton irodaépületekkel, körgyűrűkkel, és a ma sokat csúfolt aluljárókkal. Ennek eredményeképpen Birmingham elhíresült csúnyaságáról és gyakran csak „betondzsungelként” jellemezték.

Azonban az elmúlt években Birmingham átalakult: felújított terekkel, utcákkal, épületekkel (mint a rendkívül népszerű bevásárlóközpont, a Bull Ring) és csatornákkal. Eltávolították a csúfolt aluljárókat is.

A II. világháborút követő évtizedekben Birmingham népességének arculata drasztikusan megváltozott a Brit Nemzetközösség országaiból beáramló bevándorlók hatására.

[szerkesztés] Földrajza

Birmingham Anglia földrajzi közepétől kicsit nyugatra található, viszonylag magasan, a tengerszinttől 150-200 méterre. Birmingham mostanában számos tornádót látott, melyek közül a legutolsó 2005-ben volt.

A várostól dél-nyugatra találhatók a Clent-hegyek és a Walton-hegyek, melyek legmagasabb pontja 315m.

[szerkesztés] Gazdasága

Birmingham fontos ipari és gépészeti központ, ahol több mint 100.000 embert alkalmaznak, és amely több milliárd fonttal járul hozzá a nemzeti gazdasághoz. Az Egyesült Királyság exportjának több, mint negyede származik Birmingham környékéről.

[szerkesztés] Építészete

Annak ellenére, hogy Birmingham már több, mint ezer éve létezik, a mai város túlnyomó részt a 18., 19. és 20. század eredménye, mivel a város igazi fejlődése csak az ipari forradalom után kezdődött. Ennek megfelelően, viszonylag kevés épület maradt fent korábbról.

A középkori Birmingham emlékeit csak a legrégibb épületeknél fedezhetjük fel, mint amilyen a Bullring-nél található St Martin templom, melynek helyén már legalább a 12. század óta templom állott. A jelenlegi templomot az 1870-es években jelentősen átépítették. Ezen kívül még néhány olyan épületet találni a középkorból és a Tudorok korából, mint a „The Old Crown public house” Digbeth kerületében, a 15. századi „Saracen's Head public house” és az „Old Grammar School” Yardley kerületében.

A Szent Martin templom

A birminghami tanácsháza, Dhruva Mistry szobrával, 'A fólyó'-val, amit viszont leginkább csak úgy emlegetnek, hogy 'céda a dzsakuziban').

Számos épület maradt fenn a - György nevű királyokról elnevezett - Györgyök korából. Ilyen például a Szent Fülöp katedrális (St Philip's Cathedral), a Szent Pál templom (St Paul's Church), a Soho Ház (Soho House) Handsworth városrészben, Matthew Boulton otthona, a Perrott's Folly nevű torony (amely állítólag, később J. R. R. Tolkien írót inspirálta) és a Városháza épülete.

Viktória királynő idejében, vársoszerte hatalmas építkezések történtek. Olyan középületek épültek ekkor, mint a Bíróság, a Tanácsháza (lásd a képen) és a Művész Galéria (the Museum & Art Gallery), melyből sok Joseph Chamberlain, angol üzletember, politikus és egyben Birminghami polgármester, védnöksége alatt történt. A Szent Csád katedrális (Saint Chad's Cathedral) volt az első olyan katolikus templom, mely a Reformáció után épült, 1839-ben. A viktoriánus kor jellemző építőanyaga Birminghamben, és másutt is, a vörös tégla és a terrakotta. Ekkoriban terjedtek el az egész városban azok a téglából épült, ikerház-szerű épületekből kirajzolódó utcasorok, melyek egyébként annyira jellemzőek az angol városok arculatára.

[szerkesztés] Híres lakosai

Neville Chamberlain, J. R. R. Tolkien, és Ozzy Osbourne csak néhány név a Birmingham-mel kapcsolatba hozható hírességekből.

[szerkesztés] Sport

Az új Selfridges épület a Bull Ringben

A városban található két olyan labdarúgó klub is, amelyek az Egyesült Királyság legrégebbi klubjai közé tartoznak: az Aston Villa (1874) és a Birmingham City (1875). Mindkét csapat, mindvégig az angol első osztályban, a Premier League-ben szerepelt, egészen a 2005-2006-os bajnokságig, amikor a Birmingham City kiesett a másodosztályba (Coca Cola Championship). A világ legelső profi labdarúgó bajnokságát Astonban szervezték, 1885. március 22-én, az Aston Villa akkori igazgatója, William McGregor, védnökségével.

Birminghamben találunk még számos rögbi, kosárlabda, ökölvívó és jégkorong csapatot, valamint ellátogathatunk agárversenyekre és krikett meccsekre is.