Bihari Mihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bihari Mihály (Budapest, 1943. február 24.) jogász, politológus, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke

Tartalomjegyzék 1 Szülei és fiatalkora 2 Egyetemi karrierje 3 Közéleti tevékenysége 4 Főbb művei 5 Kitüntetései 6 Családja

[szerkesztés] Szülei és fiatalkora

Apja, id. Bihari Mihály, BKV-ellenőrként dolgozott, 1956-ban az üzemi munkástanács elnöke, 1957-ben vizsgálati fogságban. Édesanyja villamoskalauz, majd ruhatáros volt.

Bihari Mihály az általános iskola befejezése után kárpitostanuló volt, letette a szakvizsgát. Rövid ideig dolgozott szakmájában. 1963 és 1965 között katona volt, majd az Eötvös József Gimnáziumba járt előbb esti, majd levelező tagozatra (munka mellett). 1966-ban leérettségizett. Ezután 1971-ig az ELTE Jogtudományi Karán tanult és szerzett diplomát. Később szociológiai diplomát és filozófiai szakosítót is szerzett.

[szerkesztés] Egyetemi karrierje

1970-től tudományos gyakornokként dolgozott az ELTE Jogtudományi Karának Állam- és jogbölcseleti tanszékén. 1973-től tanársegéd, 1975-től adjunktus. Több éven át részt vett az ÁJTK kari tanácsának munkájában, majd 1980-tól egy évig az ELTE egyetemi tanácsának volt a tagja. Négy éves minisztériumi munka után visszatért az egyetemre (docensi minőségben). 1984-ben lett a politikai tudományok kandidátusa. Ugyanebben az évben létrehozta az egyetem politikatudományi csoportját, amelynek vezetője volt. 1989-ben a megalakult Politológiai Tanszék vezetője lett 1999-ig. 1993 óta egyetemi tanár, a politikatudományok doktora.

Oktatott a az ELTE BTK-n, az MKKE-n (azóta BCE) és a győri egyetemen is.

[szerkesztés] Közéleti tevékenysége

Nem volt tagja a KISZ-nek. 1972-ben belépett az MSZMP-be. Politikatudományi írásai és a párt reformtáborában való részvétele miatt vitába keveredett a pártvezetéssel és három prominens társával együtt 1988-ban kizárták a pártból. Ezután írta meg (Bíró Zoltánnal, Király Zoltánnal és Lengyel Lászlóval) a Kizárt a párt című nagy sikert aratott könyvet.

Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak (1987) és az Új Márciusi Frontnak.

1988-ban rövid ideig segítette az újjáalakult MSZDP munkáját.

1994-ben pártonkívüliként, az MSZP támogatásával Budapest 17. választókerületéből bejutott az Országgyűlésbe. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke volt. 1998-ban nem indult a választásokon. Neve 2005-ben felmerült mint köztársaságielnök-jelölt.

1999 óta az Alkotmánybíróság bírája. 2005. október 11-én, Holló András akkori elnök mandátumának lejártával, őt választották még az Alkotmánybíróság új elnökévé. Hivatalát november 12-én vette át Esztergomban, az Aranybulla előtt.

[szerkesztés] Főbb művei

• Politikai rendszer és demokrácia (1989)
• Reform és demokrácia (1989)
• Demokratikus út a szabadsághoz (1990)
• A többpártrendszer kialakulása Magyarországon 1987-1991 (szerk., 1992)

[szerkesztés] Kitüntetései

• MSZOSZ-díj (1991)
• Demény Pál Emlékérem (1992)

[szerkesztés] Családja

Nős, két fia és egy lánya van.