Benczúr Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. - Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.): festő, az MTA tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Középiskolás korában Kassán kezdett festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Karl von Pilotynál tanult. Első sikerét Hunyadi László búcsúja c. képével érte el 1866-ban. 1870-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése c. képével. 1876-ban professzori állást kapott Münchenben, ahonnan 1883-ban tért haza. Ezután a Mesteriskola igazgatója lett. A millenniumra 1896-ban festette meg a Budavár visszavétele című művét.Arcképei és történelmi képei ismertek elsősorban. Önarcképét a firenzei Uffizi képtár őrzi. Halála után a Nógrád megyei Dolányt Benczúrfalvának nevezték el (ma Szécsény városhoz tartozik).
[szerkesztés] Értékelése
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet jelentős alakja. A maga idejében ünnepelt festő volt, hatásos történelmi tárgyú képeiért ma is tiszteljük. Művészete ugyanakkor egyre felszínesebbé vált, elszakadt gyorsan változó korának modern irányzataitól.
[szerkesztés] Kitüntetései
Számos díjat nyert; aranyérmek: 1878 Párizs, 1886 Berlin, 1877 Bécs, 1888 Bécs, München, 1900 Párizs, 1910 Berlin.
[szerkesztés] Galéria
 Hunyadi László búcsúja (1866) |
 II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (1869) |
 Vajk megkeresztelése (1875) |
 Narcissus (1881) |
 Andrássy Gyula gróf (1884) |
 Budavár visszavétele (1896) |
 Erzsébet királynő arcképe (1899) |
 Kleopátra (1911) |
Based on work by 