Bajkál-tó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bajkál-tó |
||||
 A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Oroszország | |||
| Típus | Természeti helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1996 | |||
A Bajkál-tó (oroszul: Озеро Байкал, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalai-Nor-ként, vagyis szent tengerként.
A világ legmélyebb tava, és magában foglalja a Föld édesvíz készletének egyötödét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A 636 km hosszú és 25-79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld legmélyebb tava (1637 m, korábban 1620 m), átlagmélysége 730 m. A tó vízszintje a tergerszint felett 455 m-rel fekszik.
A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent.
A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken, illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.
A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének.
A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 22 sziget található, közülük a legnagyobb Olhon, ami 72 km hosszú. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.
A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 m-ig átlátszó. A vize rendkívül jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványtartalma.
A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.
[szerkesztés] Élővilág
A tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van. Kb. 1200 állat- és 600 növényfajtának ad élőhelyet.
[szerkesztés] Növényvilág
[szerkesztés] Állatvilág
Az állatfajok közül kiemelkedik a bajkáli fóka. A tó minden részén megtalálható.
A fókához hasonlóan tengeri eredetű a bajkáli omul.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- World lakes database entry for Lake Baikal
- Információk a Bajkál-tóról
 |
Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
kulturális: | Derbent | A Feltámadás-templom (Kolomenszkoje) | A Ferapontov-kolostor | Jaroszlavl történelmi városmagja | A Kazany Kreml | Kizsi | A Kreml és a Vörös tér | Novgorod és környékének történelmi műemlékei | A Novogyevicsij-kolostor | A Szentháromság Szergijev-kolostor | Szentpétervár történelmi központja | A Szoloveckij-szigetek | Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei |
 |
|||
| természeti: | Altáj-hegység | Bajkál-tó | Kamcsatka-félsziget | Komiföld őserdői | Nyugat-Kaukázus | Szihote-Aliny | Vrangel-sziget |
|||||
| nemzetközi: | Struve földmérő vonal | |||||
Based on work by 