Bajcs

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Címer	Térkép

Általános jellemzők
Név magyarul:	Bajcs
Név szlovákul:	Bajč
Kerület:	Nyitra
Járás:	Komárom
Régió:	Dunamente
Koordináták:	00° 00' 00" É. Sz. 00° 00' 00" K. H.
Tengerszint feletti magasság:	121 m
Terület:	36,475 km²
Népesség:	1 252 (2004.12.31)
Népsűrűség:	34 lakos/km²
Közigazgatási adatok
Statisztikus területi egység:	501034
Gépjármű jele:	KN
Irányítószám:	946 54
Körzethívószám:	00421 (0) 35
Hivatali címek
Községi hivatal címe:	Bajč 130
Web:	www.ocubajc.sk
E-mail:	ocubajc@stonline.sk
Telefon:	035/7681139
Fax:
Politika
Polgármester:	Virág Ottó (független)
Adatok forrása
A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info

Bajcs (szlovákul Bajč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Komáromtól 21 km-re északra, Érsekújvártól 8 km-re délre, a Zsitva bal partján fekszik.

1910-ben 1452, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 2001-ben 1219 lakosából 693 (56,85 %) magyar és 495 (40,61 %) szlovák volt.

[szerkesztés] A község története

A község első emítése 1312-ből származik. Az esztergomi érsekség egyik legjelentősebb birtoka volt. A 16. századtól a községet a helyi földesuraktól az érsek bérelte. A mohácsi vereség után Bajcson is elterjedtek a protestáns tanok. Egészen 1652-ig harcoltak a helyi reformátusok az elismerésért. 1652-ben református hitközség létesül Bajcson, de 1672-ben elűzték a reformátusokat a faluból, akik feltehetően ekkor a lakosság többségét képezték. 1685 után a falu elpusztult. 1780-ban Batthyány József érsek lecsapoltatta a környékbeli mocsarakat és egy új község építését kezdeményezte. 1790-ben épített egy kastélyt is Bajcson. A levéltári adatok tanúsága szerint Bajcsnak 1813-ban mindössze 13 lakosa volt, 1890-ben már 1108. Az 1790-ben épült kastélyt 1836-ban templommá építették át. Simor János érsek egy új nyári kastélyt építetett magának. Bajcs mint község 1865-ben nyerte el függetlenségét. 1910-ben megépült a vasút. 1919-ben a falu mellett a csehszlovák hadsereg 9 katonája vesztette életét a Magyar Vöröshadsereg ellen vívott harcokban. 1918 után az egyházi birtokok a nagyszombati apostoli adminisztratúra tulajdonába kerültek, de valójában állami irányítást szabtak ki rájuk. Az első bécsi döntés értelmében a község visszatért Magyarországhoz. 1945-ben azonban ismét Csehszlovákiához csatolták. 1948-ban a község lakói létrehozták a helyi Állami Birtokot, mely így egyike volt az ország első állami birtokainak. A falu fejlődésnek indult, megépült a kultúrház, a dolgozók otthona és sok szervezet alakult, köztük a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége), sportklubok, tűzoltókör. Ebben az időben több neves külföldi és hazai látogató járt Bajcson. 1990 után a munkanélküliség egyre inkább növekedik.

A községhez tartozó puszták: Ellető (szlov. Kotelnica), Farkasd (szlov. Vlkanovo), Haraszt (szlov. Chrasť)

[szerkesztés] Régészeti emlékek

Bajcs község külölegesen gazdag régészeti emlékekben. A mai Bajcs területén újkőkori települést is találtak. Ez a település a zselízi csoport népének települése vonaldíszes kerámiával. Találtak itt csaknem 100 sírt csontvázas temetkezéssel a régebbi bronzkorból, település a badeni kultúra klasszikus fázisából és egy késő lengyel-kori települést beszurkálással díszített kerámiával és sok egyéb emléket.

[szerkesztés] Műemlékek

A műemlékek közül kevés maradt fenn és azok, amelyek fennmaradtak, többségében a szocializmus alatt át lettek építve, aminek következtében elveszítették eredeti képüket. Az emlékek közé sorolható: a templom, az egykori érseki kastély (nagyon rossz állapotban), némely házak és a magtár, melyeket Simor János építetett.