Békéscsaba
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Békés |
| Kistérség | Békéscsabai |
| Rang | város |
| [[]] | |
| Polgármester | Vantara Gyula |
| Terület | 193,94 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 5600 |
| Körzethívószám | 66 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
 |
|
Békéscsaba (szlovákul Békéšská Čaba) megyei jogú város, Békés megye székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tiszántúl délkeleti részén, Gyulától 16 km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Közlekedés
A 44-es és 47-es főútvonalak találkozópontja. A 120-as vasútvonal (Budapest – Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba – Lőkösháza) halad át rajta. Vasúti csomópont.
[szerkesztés] Története
A környék az őskor óta lakott. A vaskorban a szkíták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen.
A Csaba nevű falut az 1330-as években említik először, neve török eredetű, az azonos személynévből származik. Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. A török időkben a város eleinte fennmaradt, de a 17. század folyamán, a törökkel folytatott harcok során elpusztult.
1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető városok közt találjuk. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban és így megvásárolhatta Békés megyét. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: szlovák parasztokat telepített le. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.
1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott. 1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa közt volt, népessége elérte a 22 000 főt. Ettől függelenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házakkal zsúfolt, sáros utcáival.
1858-ra elérte a várost a vasútvonal, és felgyorsult a fejlődés. Új házak, gyárak épültek. A 19. század végén azonban a munkanélküliség nagy gondot jelentett, és 1891-ben munkáslázadás tört ki, melyet román katonák segítségével fojtottak el. A város egyik legfontosabb személyisége Áchim L. András volt, aki pártot alapított parasztokból, és elérte, hogy Békéscsaba rendezett tanácsú város legyen.
Az I. világháború sok szenvedést hozott. 1919 és 1920 között Békéscsaba román megszállás alatt állt. A trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette legnagyobb déli városait, többek közt Aradot és Nagyváradot, és Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük az elveszítettek szerepét. A két világháború közötti gazdasági válság szegénységet és munkanélküliséget hozott, 1925-ben pedig még árvíz is pusztított a városban.
A II. világháború idején csatákat nem vívtak a környéken, de 1944-ben két tragikus esemény is megrázta a várost: június 24. és 26. között több mint 3000 zsidót indítottak útnak Auschwitz felé, szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő bombázta a vasútállomást és környékét, több mint 100 ember halálát okozva. Október 6-án a szovjet hadsereg elfoglalta a várost.
1950 óta Békéscsaba megyeszékhely. és Magyarország egyik legfontosabb élelmiszeripari központjává fejlődött. Az 1990-es években, a rendszerváltás után az ipar válságba került, rengetegen elveszítették az állásukat. A város mostanra túljutott a mélyponton.
[szerkesztés] Kultúra
- Békés Megyei Jókai Színház
- Munkácsy Mihály Múzeum
[szerkesztés] Gazdaság
- Tégla- és cserépgyártás
- Nyomdaipar
- Gépipar
- Kolbászgyártás
- Baromfifeldolgozás (2006-ban megszűnt)
[szerkesztés] Látnivalók
- Evangélikus kistemplom (barokk, a 18. század közepéről)
- Evangélikus nagytemplom (klasszicista, 19. század eleje)
- Városháza (romantikus, tervezte Sztraka Antal, a homlokzat Ybl Miklós tervei alapján, épült 1873-ban)
- Szlovák tájház
- Munkácsy Múzeum
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt lakott és itt halt meg 1891. augusztus 12-én Haan Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja
- Itt élt sokáig Munkácsy Mihály festőművész
- Itt született 1827. január 5-én Haan Antal festőművész
- Itt született 1892-ben Ján Valašťan Dolinský szlovák zeneszerző
- Itt született 1929-ben Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok vizilabdázó
- Itt született 1951-ben Hegyi Gyula országgyűlési képviselő, politikus (MSZP)(1951)
- Itt született 1936-ban Klimó Károly képzőművész
- Itt született 1974-ben Ónodi Henrietta tornász
- Itt született 1974-ben Szabados Béla úszó
- Itt született 1944-ben Vidovszky László zeneszerző, zongoraművész
[szerkesztés] Testvérvárosai
Mikkeli, Finnország (1981)
Tarnowskie Góry, Lengyelország (1994)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Békéscsaba Önkormányzatának honlapja
- Startlap linkgyűjtemény
- Képek a városról
- Békéscsaba utcaszintű térképe(utcakereső.hu)
- Békéscsaba az Irány Magyarország.hu honlapján
- Békéscsaba a szeporszag.hu -n
- Békéscsaba légifotókon
- Térkép Kalauz - Békéscsaba
[szerkesztés] Versenytánc
| Békés megye városai | |
|---|---|
| Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő | |
Based on work by 