Bárány Ágoston

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bárány Ágoston (Miskolc, 1798. december 29. - Makó, 1849. április 11.), ügyvéd, levéltáros.

[szerkesztés] Élete

Iskoláit Miskolcon kezdte s 1817-ben Egerben végezte. Egy évi törvénygyakorlat után 1819-ben Borsod megyében esküdt lett; 1820-ban Pesten királyi táblai jegyzőnek esküdött fel és 1821-ben ügyvéd lett. Kazinczy Ferenc buzdítására, kivel levelezett, előbb a költészetben, majd az önéletrajzírásban tett kisérletet. 1825 tavaszán Torontál megyébeba költözött, hol Szentgyörgyre, uradalmi ügyész unokabátyjához vonult. Itt kezdte a német nyelv tanulását, fordított színművet és regényt.

1828-ban Bánlakán az uradalmi levéltár lajstromozásával foglalkozott. 1829. októberében Torontál megye aljegyzője lett; 1831. okttóberében megyei levéltáros. Ezután készültek a déli megyék történeti leirásai. A Magyar Tudományos Akadémia 1836. szeptember 10.-én választotta levelező tagjai közé. Ezután Makóra ment, ahol haláláig élt. Az Akadémiában 1852. április 2.-án Toldy Ferenc tartott fölötte emlékbeszédet, 1885. május 11.-én pedig Nagybecskereken ülték meg emlékét.

[szerkesztés] Munkái

1. Gyászkönyek... Beodrai Karácsonyi Lázár... felett. Temesvár, 1827.

2. Wolfenbütteli herczegnő. Zschokke Henrik munkáiból ford. Szeged, 1844.

3. Torontál vármegye hajdana. Buda, 1845.

4. Temes vármegye emléke. Nagy-Becskerek, 1848.

Költeményei megjelentek az Aurórában (1824–26.), Hebeben (1825–26.), Koszorúban (1831.) s más zsebkönyvekben és folyóiratokban; beszélye az Urániában (1829.) és Társalkodóban (1837.); életrajzai, történelmi cikkei a Felső-M. Minervában (1825–32. ezek néhánya censurai példányban megvan az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában), Társalkodóban (1833. 1835–36.) és Tudományos Gyűjteményben (1827. X. 1833. X.); uti rajzai: Vándorpályám címmel a Társalkodóban (1833. 1835.) jelentek meg.