Makó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Csongrád |
| Kistérség | Makói |
| Rang | város
|
| Terület | 229,23 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 6900 |
| Körzethívószám | 62 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Makó város Csongrád megye Makói kistérségében. A makói hagyma hungaricum otthona.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése és közlekedése
Makó a Dél-Alföldön fekszik, azon belül is Csongrád megyében. Szegedtől 32, míg Hódmezővásárhelytől 30 Km-re van. Mintegy 20 kilométerre van Makótól a nagylaki határátkelő, de a városhoz legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el.
Makó a 43-as főúton érhető el legkönnyebben, ez a főút közvetlenül Szegedtől vezet a román határig. Néhány éven belül (hivatalos dátum 2009) várhatóan elkészül az M43-as autópálya, ami Makót észak felől fogja elkerülni, így tehermentesítve a várost a mostani intenzív kamionforgalomtól. Makó vasúti közlekedése is említést érdemel, bár mostanra igencsak leszállóágba került. Makó a 130-as számú Szolnok-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó vasútvonal végállomása, emellett megállnak az Újszeged-Mezőhegyes (121-es) vasútvonalon közlekedő vonatok is állomásán. A vasút jövője igen sötét, a Makó-Hódmezővásárhely vasútvonalat már idén decemberben meg akarták szüntetni, rajta van a megszüntetésre kijelölt 28 vonalas listán és a kisforgalmú Újszeged-Mezőhegyes vonal leállítása is benne van a hálózat racionalizációs tervben. Makó vasútállomásán kívül még egy másik állomás a Makó-Újváros és a Makó-Újvásártér vasúti megálló szolgálja ki az utazni vágyókat. A város északi részén lévő Hagymás elnevezésű megálló 1999-ben megszűnt. Mivel az újvárosi állomás és az újvásártéri megálló is a 130-as vonal mentén fekszik jövőjük az hosszabb távon igen kérdéses. Vasútbarátok számára fontos információ,hogy mindkét vonalon a MÁV 63-41-es szerelvényei, becenevükön usgyik közlekednek, de a 130-as vonalon a hatból két járatpárt Bz-k visznek. A Csanád Vezér téren található a város buszpályaudvara, ahonnan az összes környező településre indulnak buszjáratok. Makón néhány helyijárat is van, de normális helyi tömegközlekedésről nem beszélhetünk. A viszonylatok: 2-es: Buszállomás-Tesco áruház (napi 6 járatpár) 3-as: Buszállomás-MAFÉG (munkanapi 1 pár járat) 5-ös: Buszállomás-MEDICOR (munkanap 4 pár, szabadnap 1 pár járat) 7-es(ingyenes körjárat):Buszállomás-Kórház-Buszállomás (munkanap 2 kör)
[szerkesztés] Története
A település régi helye Ajtony földjeihez tartozott, amelynek Marosvár volt a központja. Ajtony, bár bizánci papokat hívatott, pogány volt. Ennélfogva összeütközésbe került I. István királlyal, aki csatában legyőzte. A királynak nagy segítséget adott Csanád vezér, aki Ajtony egykori embere volt, de a csatában a király mellett állt, és ő maga ölte megy Ajtonyt is. Ezután ez a terület a Csanád nemzetség kezébe került.
Makó első említése 1247-ből, Vlnuk alakban maradt fönn. A település első virágzását Makó bánnak köszönheti. A bán részt vett a keresztes háborúban is. 1551-ben a makóiak visszaverték Kámber bég támadását. Makót első ízben, 1552-ben Ahmed beglerbég tatár hordái égették fel.
Szolimán temesvári basa tatárjai 1596-ban fölégették a paplakot, a templomot, megsemmisült a levéltár és a pecsét is. Ezután egy dolognak köszönhető, hogy a város fennmaradt: a szomszédos kis települések jobbágyai a török és magyar kettős adóztatás elől a városba menekültek. A legsúlyosabb csapás 1686-ban érte a várost: a Szegedről visszavonuló törökök kegyetlen módon űzték el a lakosságot.
Az 1699-es pozsonyi oklevél adómentességet és közmunkamentességet ígért mindenkinek, aki visszatelepül. Ezután a város gyorsan fejlődött: orosz és zsidó negyeddel is bővült, a népesség is gyorsan nőtt. A kiegyezés után felpezsdült az élet: Szeged után Makó volt a vidék első városa, ahol aszfaltoztak és artézi kutakat fúrtak.
[szerkesztés] Makó az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején
Makó lakossága ezekben az időkben 37 ezer fő volt, ebből 8500 katona vett részt a világháborúban. Tehát a városi lakosok 23 százaléka személyesen is átélte a háború borzalmait. Makó lakosságának kétharmada volt paraszt, nekik kellett előteremteniük a rekviráláskor kér kért termékeket-Makó esetében a hagymát. 200 vagon hagyma helyett volt, amikor csak 20-at tudtak beadni, ez is jelzi, hogy a hátország egyre jobban kimerült. Egy családnak 40 dkg kenyér jutott egy napra. Az indulatokat felkavarták az Oroszországból hazatérő hadifoglyok, akik nem csak hogy megélték a bolsevik forradalmat, hanem aktívan rész is vettek benne. Farkas Imre és társai terjesztette a kommunizmust. Október 31-én hazatérnek a katonák az olasz frontról, a sapkájukon már nincs az OMM címere, az őszirózsát viselik. Megszervezik a katona, paraszt és munkás tanácsokat. Pár napra rá kikiáltják a tanácsköztársaságot. Már másnap megérkezik a hír. Makó kommunista vezetője Zombori Lajos lesz. Április hetedikén országos tanácsválasztások vannak mindenütt, így Makón is. 12 ezren voksoltak. Felállították a forradalmi ítélőszéket, a vörösterror makói képviselőjét. Halálos ítélet azonban nem született, és több pozitív hatása is volt a kommunista proletárdiktatúrának. Például kötelező egészségügyi vizsgálatokat rendeltek el, vasárnap munkaszünetet rendeltek el, és engedélyezték a piacot. A főként munkásokból álló vörös hadsereg-be Makón is toboroztak embereket: 54 huszárt és 135 géppuskást. A földeket és a téglagyárt államosították, csakúgy mint a 2 makói nyomdát. Az intézkedések nem sokáig maradtak életben, a kérész életű Tanácsköztársaság csupán 133 napig létezett.
[szerkesztés] József Attila Makón
A "Maros menti Konstantinápoly" így emlékezik meg József Attila a városról. Mindössze 14 évesen, árván érkezett ide, s a későbbi József Attila Gimnázium (akkori Főgimnázium) tanulója lett. A város hamarosan rengeteg fontos momentumot nyújtott az ifjú költőnek, itt talál pártfogókat, s itt szeret bele "Cacába" Espersit Máriába, mecénása lányába. Csak Makón több darab kelt el első verseskötetéből (Koroknay nyomda termékei) mint a legkiforrottabb utolsó kötetéből egyetemesen. Járja egy monda József Attiláról itt, miszerint egy kevésbé józan állapotában iskolája meleltt kijelentette barátainak, hogy itt utcát fognak róla elnevezni... az az utca ma a Jószef Attila utca.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Hagymaház (2000), tervezte: Makovecz Imre. Makó legmodernebb színháza, melyet az egykori hagymások művelődési központjának helyére építettek. A Színház hatalmas nézőtérrel, rengeteg kis klubbal és tárlattal várja az idelátogatókat.
- Az Espersit-ház, ahol József Attila lakott az Internátusból való kicsapása után. Itt ismerkedett meg későbbi mecénásaival, Juhász Gyulával és Espersit Jánossal, s második szerelmével, Cacával, Espersit Máriával.
- A marosi gyógyiszap. A gyógyiszapot már a középkorban is ismerték. Jelenleg többek között a termálfürdőben vehetünk részt egy ilyen gyógyiszapos kezelésen.
- Korona szálló. Klasszicista, eklektikus és romantikus stílusjegyeket hozdoz magán. Több fázisban épült, 1870 körül. Tömörkény Istvánt is vendégül látta, a mai napig hazsnálatban van.
- Kálvária Kápolna 1734-ben épült barokk stílusú római katolikus kápolna, melyet a Fájdalmas Szűznek ajánlottak fel. Makó legmagasabb pontján található.
- Ortodox zsidó zsinagóga 1895 óta áll, ez a romantikus lépcsőzetes homlokzatú izraelita templom. 2000-ben a műemlék restauráláson esett át, a mai napig használatban van az itt élő zsidó közösség által.
- Görög Katolikus Templom 1777-1778-ban Mária Terézia támogatásával épült fel az Istenszőlő oltalma alá. A késői (neo) barokk stílusú templomban találhatók 1888-ból ikonosztrákat és padokat, amik a mai napig használatban vannak.
- Bagolyvár, a város legrégebbi emeletes épülete több, mint 180 éves. Klasszicializálódó stílusú, máig a Belvárosi Általános Iskola épületegyüttesének része.
- Városháza: a régi Csanád vármegye közigazgatási központja, 1834-1836 között épült klasszicista stílusban Giba Antal tervei alapján. 1929. április 5-én Bartók Béla adott itt koncertet a makóiaknak.
- Református ótemplom egy vidéki barokk templom, amely a környék meghatározó vallási központja volt. 1828 körüli padok, karzat, szószék a mai napig megtekinthető. Szerkezete kitűnő állapotban van.
[szerkesztés] A város jelene
A város jelenleg 26 ezer lakossal rendelkezik, a münkaképes lakosság körében a munkanélküliség viszonylag magas, 8 %. Makó híres fürdőváros, sok turista keresi fel külföldről a város fürdőjét. A gyógyiszap mellett hidegfizes feszített víztükrű-, élmény-, és tanmedence várja a vendégeket. A fürdő jelenleg is bővül újabb medencékkel. A makói ipari park, a város határában, sok embernek nyújt állást, és az országos tendenciával szemben folyamatosan bővül.A történelmi egyházak és a város kapcsolata példaértékű, ezt a kormány is dicséretesnek nevezte.A város lakossága csökken, a népesség elöregedik. A makói kistérség és a makói vállalkozási övezet központjaként közel 50 ezer embert fog közre, és lát el egészség-, oktatás-, munkaügyileg.
[szerkesztés] Kulturális élet
- Hagymafesztivál
Makó immáron 16 alkalommal rendezte meg a Makói Nemzetközi Hagymafesztivált. Az eredetileg szakmai konferenciának induló programsorozat mára kinőtte magát, és a vásár, a kiállítások, a koncertek, a táncműsorok is elengedhetetlen részei lettek a jeles eseménynek. A testvérvárosi kapcsolatok ápolására is sok kerül a 3 napos rendezvényen.
- Makói Muzsika
A több hétvégén át tartó zenei programokra jelképes árú összegért lehet jegyet venni. Komoly- és könnyűzene egyarát helyet kap a szinpadon, csakúgy mint musicalek széles sora. A szabadtéri esemény egy-egy előadását több mint 1500-an látták.
- Haverock Party
A Városi sportcsarnokban kerül sor a fiataloknak szóló nyárbúcsúztató eseményre. Mindíg szinvonalas magyar rockcsapatok lépnek fel, amelyek között helyet kap a különleges hangzású helybéli Overdream együttes, ami a makóiak egyik kedvence.
- Maros néptáncegyüttes
A nagy hírű néptánccsoport is Makón működik. Az együttes, amely 170 tagot számlál minden évben 2 nagyfellépést tart: a Farsangi gálát, és az Évadzáró előadást. Ezenkívül 3-4 külföldi meghívást kap, és a térség falunapjain, nyugdíjas találkozóin, és egyéb rendezvényein - például a hagymafesztiválon is fellép. Sok díjat tudhat magáénak, többek között a Makó Városért Érdemérmet, és a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját is.
- Makói Művésztelep
A képzőművésszerti alkotótábornak is Makó ad helyet.Az évenete 3 hétig tartó program igen különleges, hiszen kizárólag határon túli magyar művészeket hívnak meg. A rétsztvevők két művüket hagyják meg a városnak, amely a helyi gyűjteménybe kerül. Ez az esemény elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatának arany oklevelét.
[szerkesztés] Sport
Makó sportélete igen gazdag. A focicsapat, a Makó Fc jelenleg az NB II-ben, míg a férfi és női kézilabdaválogatottja az NB I-ben nyújt szép teljesítményeket.A városi sportcsarnok kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nemrég átadott létesítmény sok neves sporteseménynek ad otthont a városban, például a Aerobik Magyar Kupa Döntő és Hungarian Opent is rendezték itt, ezenkívül a sportcsarnokban játszanak a város sportcsapatai hazai mérkőzéseket.A városban lehetőség nyílik a horgászatra, és bár jelentős horgászversenyek nicsenek a városban, mégis többb makói horgász tagja a nemzeti válogatottnak, amely hazánkat képviseli a horgász világbajnokságokon.A focival kapcsolatban számos helyi, vagy kistérségi versenyt rendeznek, mint például a Maros Kupa, vagy a Hagyma Kupa.
[szerkesztés] Külföldi kapcsolatai
[szerkesztés] Testvérvárosai
Martinsicuro, Olaszország
[szerkesztés] Egyéb kapcsolatai
Jasło, Lengyelország 1998 május 3-án a Makói Városnap alkalmából létrejött az együttműködési szándéknyilatkozat Dr. Buzás Péter és Andrzej Czernecki polgármesterek között.
- Rodomsko, Lengyelország 1990 óta a két város delegációi rendszeres látogatások alkalmával találkoznak.
Kyriat Yam, Izrael A két város közötti kapcsolatfelvételt a makói Magán Zeneiskola és az ottani zeneiskola kezdeményezte 1999-ben. Ezért főleg kultúrális és művészeti kapcsolatokpk vannak a két város között.
Xinyang, Kína 1997-ben kezdődött a kapcsolat, 2000-ben együtműködési megállapodást írtak alá, gyermek cserediákok küldésének lebonyolítására.
Rheine, Németország A kapcsolat oktatási intézmények és az ottani gimnáziumok, valamint a művészeti csoportok közötti együttműködésen, csereszereplésen alapulnak.
Atca, Törökország Fejlesztési, struktúrális ismeretség kiépítése okán jött létre a kapcsolat.
[szerkesztés] Oktatási Intézményei
- Kertvárosi Általános Iskola
- Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium
- Szikszai György Református Általános Iskola
- Pápai Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon
- Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola
- Galamb József Szakképző Iskola
- József Attila Gimnázium
- Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola
[szerkesztés] A város szülöttei
- Bíró Béla (1899-1984) művészettörténész, Long Beach-ben egyetemi tanár;
- Csorba János (1897-1987) ügyvéd, lapszerkesztő,Budapest főpolgármestere;
- Dégi István (1935-1992) színművész;
- Echardt Tibor (1888-1972) diplomata, politikus;
- Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, szociológus, politikus, az MTA tagja
- Erdei Sándor (1915-1984) író, az Írószövetség főtitkára, művelődési miniszterhelyettes;
- Galamb József (1881-1955) gépészmérnök, a Ford Motor Company konstruktőre;
- Hajnal Antal (1838-1907) mérnök, a fiumei kikötő tervezője;
- Hervay Gizella (1934-1982) író, lapszerkesztő;
- Kléh János (1881-1919) festőművész;
- Kristóffy József (1857-1927) politikus, a darabont-kormány belügyminisztere;
- Lengyel Lajos (1904-1978) tipográfus, Gutenberg-díjas könyvművész;
- Makay Emil (1870-1901) költő;
- Marczibányi István (1752-1810), az irodalom és a tudomány mecénása;
- Mályusz Elemér (1898-1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja;
- Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színész;
- Pulitzer József (1847-1911) magyar származású amerikai újságíró, lapkiadó;
- Saitos Gyula (1896-1967) újságíró, József Attila-kutató;
- Szabó Dezső (1882-1966) történész, akadémikus, egyetemi tanár;
- Szakáts Gábor (1892-1937) feltaláló (lángszóró, páncéltörő ágyú);
- Szirbik Antal (1888-1971) költő;
- Tettamanti Károly (1912-1983) Kossuth-díjas műegyetemi tanár;
- Torma Imre (1893-1954) festőművész.
Based on work by Baroso, 