Az MTV-székház ostroma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A 2006-os magyarországi kormányellenes tüntetések során szeptember 19-re virradó éjszaka a tüntetők Budapesten megostromolták a Magyar Televízió Szabadság téri székházát.^[1]

Tartalomjegyzék

1 Előzmények
2 Az ostrom
3 Televíziós közvetítés
4 Kizárások, elbocsátások az ostrom után
5 Reakciók
6 Jegyzetek
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Előzmények

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Az ostrom

A kialakult csetepaté és dobálózás eredményeképpen a rendőrök beszorultak a bejáraton belülre, melyet aztán igyekeztek teljesen eltorlaszolni. A tüntetők utcakövekkel kezdték dobálni az épületet, illetve a rendőröket, akik könnygázzal, éles lőszerekkel leadott figyelmeztető lövésekkel és tűzoltófecskendővel próbálták visszaverni a kapu ellen indított rohamokat. Fél tizenkettőkor a rendőrök egy vízágyús járművel egy időre megtisztították a kapu környékét, ám néhány perc múlva a víz kifogytával vissza kellett vonulniuk. A tüntetők ezt követően elkezdték felgyújtani a környéken parkoló autókat, az egyikről a tűz később átterjedt a székház kapujára is.^[1] A kiérkezett tűzoltókat a tüntetők akadályozták a tűzoltásban, nevezetesen elvették tőlük a tömlőket, hogy a rendőröket támadják vele.

Fél egy körül egy második tömegoszlatási kísérletet tett a rendőrség, egy vízágyús jármű és mintegy nyolcvan gyalogos rendőr részvételével, de a kísérlet percek alatt kudarcba fulladt és a gyalogos kíséret nélkül maradt kocsit a tüntetők darabokra szedték.

A rendőrség sikertelen kísérletet tett az épület megvédésére, majd a kiürítés mellett döntött. Kert Attila hírigazgató végül átvette a tüntetők petícióját. A televízió adását nem sokkal korábban felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az épületből. A tüntetők egy csoportja éjjel két óra tájban bement a magárahagyott székházba, a többség csak körülnézett és egymást fényképezte, ám vandálok egy csoportja kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitt mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát.^[2] Az MTV munkatársainak nem esett bántódása, de 113 rendőr és mintegy 50 demonstráló^[forrás?] is megsebesült. Az okozott kár csaknem 232 millió forint volt ^[3].

A televízió ostroma közben egy, a tömegből kivált másik csoport a kommunista-szocialista időszak egyetlen Budapesten megmaradt köztéri emlékművét, a Szabadság téri szovjet katonai emlékművet rongálta meg: lefeszegette az önkényuralmi jelképként Magyarországon tiltott vörös csillag stilizált motívumát is tartalmazó szovjet címert ^[4] és helyére egy "lyukas" nemzetiszín, valamint egy Árpád-sávos zászlót helyezett; leszedték a "szovjet felszabadító hősöket" dicsőítő feliratot és a domborműveket is. A televízió épületéről egy tüntető leszedte az EU zászlaját, hogy egy nemzetiszínű lobogóval helyettesítse, de a tömeg "tedd vissza, tedd vissza" kiáltására perceken belül visszatette, és nemzetiszín, ill. Árpád-sávos zászlót az EU zászlaja mellé tűzték.^[5]. Egy EU-s dán szocialista politikus később, Szájer Józsefnek címzett beszédében - a Fideszes képviselő elmondása szerint - úgy interpretálta az eseményeket, hogy a tüntetők és zavargók az EU zászlóját égették ^[6].

Az MTV adásának újraindulása után a tüntetők nyilatkozatát felolvasták. Az MTV vezetősége szerint csak hajnalban vették át az írást, azt megelőzően senki nem tudatta velük, hogy petíciót szeretnének átadni.^[7]

Reggel 9 óra körül még mindig volt néhány száz tüntető a Parlament épülete előtt, 10 körülre már csak néhány tucatnyian maradtak. A nap folyamán a kérdésben megszólalt az ellenzék és a köztársasági elnök is. Sólyom László köztársasági elnök az MTV székházánál történteket köztörvényes bűncselekményekként írta le és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az erőszakos bűncselekményeket az 1956-os forradalommal párhuzamba állítsák.^[8] Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket vádolta a kialakult helyzetért. Az MTV székházából egyúttal kitiltották a HírTv stábját az ostrom elfogult közvetítésének vádjával, utóbbit a HírTV vezetése közleményében a leghatározottabban visszautasította. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el.

[szerkesztés] Televíziós közvetítés

A TV-székház ostromáról élőben csak a HírTV közvetített, melynek adását átvették a magyar adók, valamint a CNN, és a Reutersen keresztül a BBC, az EuroNews és a Sky News. A HírTV riporterének, Császár Attilának a tudósítását, amiben a székházat megrohamozó tüntetőket „forradalmárok”-ként írta le és az eseményeket az 1956-os forradalomhoz hasonlította, éles bírálatok érték annak vélt elfogultsága miatt.^[9]^[10]Az ORTT több televíziós közvetítéssel kapcsolatban hatósági ellenőrzést rendelt el.^[11]

A televízió ostromát közel egymillió magyarországi néző látta élőben.^[12]

[szerkesztés] Kizárások, elbocsátások az ostrom után

Fejes István, a Jobbik III. kerületi szervezetének elnöke a székház lépcsőjén állva jelen volt a köztelevízió ostrománál, Goró Oszkár, a Fidelitas alelnöke pedig egy tárgyat hajított az épületre. Gorót később a Fidelitas kizárta, a rendőrség pedig letartóztatta.

Szintén őrizetbe került egy a tiltakozók közé állt rendőr főhadnagy, a dunakeszi rendőrkapitányság ügyeletes tisztje, akit kollégái felismertek. Szolgálati viszonyát megszüntették.^[13]

[szerkesztés] Reakciók

Sólyom László köztársasági elnök köztörvényes bűncselekményként értékelte a történteket;
a parlamenti pártok elhatárolódtak az erőszakos cselekményektől;
a rendőrség vizsgálatot indított a Szabadság téren történtek szakmai kivizsgálására, melynek keretében áttekintik a székházat védő rendőri erők parancsnokának időközben nyilvánosságra került és parancsmegtagadást is kilátásba helyező, feletteseivel folytatott belső rádiós beszélgetéseit.