A bolygó hollandi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Bolygó hollandi Richard Wagner operája 3 felvonásban. Szövegét írta Richard Wagner.

[szerkesztés] A mű története

Richard Wagner - az ifjúkori művek után - a bolygó hollandival kezdi el nagy alkotásainak sorozatát. Itt már érvényesül a wagneri elv: a drámai zene közvetlenül és szükségszerűen a szövegkölteményből fakadjon.

A Bolygó hollandi első tervei idején Wagner Rigában karmesterkedett. Ez idő tájt került kezébe Heinrich Heine folyóirata, a "Salon".

A folyóiratban közölt mese a bolygó hollandiról különböző formákban bukkan fel a népek mesevilágában. A bolygó zsidó figurája is az örökkön vándorló, átokverte utast állítja elénk. A Bolygó hollandi - Wagner szerint - jelkép. Az emberi lélek vágyát szimbolizálja, mely az élet viharai között a nyugalom és az örök pihenő felé fordítja képzeletünket.

Wagner 1841-ben - kalandos utazás után - Párizsba érkezik. Itt két hét alatt papírra veti a Bolygó hollandi szövegkönyvét. A nyitány fölé, mely szimfonikus költeménynek is beillik, ezt írja a zeneköltő:

"Éjben és nyomorban... per aspera ad astra."

Wagner valóban a legnagyobb nyomor közepette végzi alkotó munkáját. Sehol semmi reménysugár. A világhírességek, akik ez idő tájt a francia főváros művészi életében uralkodnak, néhány üres ígérettel fizetik ki. A Bolygó hollandi szövegkönyvére még akadna "vevő", de a wagneri muzsikára egy színház sem reflektál.

Végre 1843. január 2-án a drezdai dalszínház bemutatja Wagner alkotását. A fogadtatás barátságtalan, és az 1844-ben elhangzott berlini bemutató sem hozza meg a sikert. Negyedszázad múltán - többszöri átdolgozás után - a dalmű ismét előadásra került s azóta állandó műsordarabja a világ valamennyi operaszínpadának.