Zerkovitz Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zerkovitz Béla (Szeged, 1881. július 11. – Budapest, 1948. október 23.) , népszerű sanzon- és operettszerző; a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Főbb művei
- 2.1 Operett
- 2.2 Sanzon
3 Forrás
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Szegeden született, építészmérnök lett. Miközben a MÁV alkalmazottja volt, a pesti utca divatos énekmestere lett.

Műegyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát. Néhány nappal később Baumann Károlyt, az orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot tőle, hogy műsorába illessze. A dal sikert aratott, így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt betétszámokat, valamint írt operetteket is, ezeket mind hazai, mind külföldi színpadokon játszották.

Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte.

Rajongott a színházért, évekig volt az Orfeum igazgatója (a mai Madách Színház helyén) és a Városi színház vezetője (ma Erkel Színház).

Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt.

A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.)

Vidám, kedves egyszerű ember volt. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely : a „Lehoznám néked a csillagot is az égről” című dala volt.