Trepanáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Trepanáció, vagy koponyalékelés.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A trepanáció elkülönítése, típusai
A régészetileg feltárt koponyákon gyakran találunk kisebb-nagyobb mesterséges lyukakat. Ezek egy része álpathologiai jellegű post mortalis változás:
- kimaródás, korhadás,
- gombák, mikróbák okozta foltok, kimaródások,
- rágcsálók, rovarok okozta sérülések,
- csonthiány, kieső varratcsontok.
Ezektől elkülönítendőek a sebészeti jellegű beavatkozások.
A trepanációknak három fő típusuk van:
[szerkesztés] Megfontolt sebészi eljárás
A sebészi trepanációt valószínűleg harci sérülések vagy daganatok gyógyítására alkalmazták a prehistorikus korokban, és alkalmazzák ma is a természeti népeknél. A trepanáció bal oldalon gyakoribb, ami összefügg a jobbkezesség nagyobb gyakoriságával. Trepanáció az agykoponya minden területén előfordul.
[szerkesztés] Jelképes
A jelképes trepanáció csak a tabula externára korlátozódik.
[szerkesztés] Kultikus
A kultikus trepanációt az egyed halála után végezték a harcban legyőzöttek koponyáin, és a kiemelt rondelle-t a győztes sokszor amulettként hordozta.
[szerkesztés] A trepanáció módszerei
Az emberi koponyafal sajátosságai alapján (két kompakt réteg között {tabula externa, interna} egy vastagabb szivacsos állomány {diploe} található) kétféle trepanációs technika alakult ki.
[szerkesztés] Kaparásos technika
A kérdéses csontrészletet fokozatos kaparással por vagy forgács alakban távolítja el, sorban egymás után a három réteget, és láthatóvá válik a kemény agyhártya {dura mater}. Erre a módszerre jellemző, hogy a nyílás szélei nagyon rézsútosak. Hátránya, hogy nem ad egészben kimetszett rondelle-t, melyet visszahelyezhettek a sebre, vagy amulett gyanánt eltehettek.
[szerkesztés] Véséses technika
Burinnel (árvéső), óvatos körülvéséssel egészben távolították el a koponya egy kerek darabját az úgynevezett rondelle-t.
A két technika szétbonthatatlanul keveredhetett is.
Ezt a sebészi beavatkozást sok páciens túlélte.
[szerkesztés] Trepanáció az irodalomban
Karinthy Frigyes regényben írta meg agydaganatának és operációjának történetét, Utazás a koponyám körül címmel.