Szerbia uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.
Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:
- Ráczország, másnéven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
- Bosznia, másnéven Ráma volt a második legnagyobb állam.
- Hum, vagy másnéven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
- Zéta, másnéven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
- Travunija
- Pagania, később Dalmácia része lett.
Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:
| Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|
|
|
||
| Szvevlád | kb. 660-680 | Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett. |
| Szelimir | kb. 679-680 | Mitikus személy. |
| Vladin | kb. 680-700 | Mitikus személy. |
| Ratimir | kb. 700-730 | Mitikus személy. |
| Viseszláv | kb. 730-780 | Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk. |
| Radoszláv | a 8. század elején | Viseszláv fia volt. |
| Proszigoj | 822-836 | Radoszláv gyermeke. |
|
|
||
| Vlasztimir | kb. 825-860 | Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is. |
| Mutimir | kb. 860-890 | Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg. |
| Prvoszláv | 891-892 | Mutimir fia. |
| Petar Gojniković | 892-917 | Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg. |
| Pavle Branović | 917-921 | Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan. |
| Zaharije Pribisavljević | 921-924 | Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra. |
| Bolgár uralom 924-927 között | ||
| Časlav Klonimirović | 927-950 | Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól. |
| Bizánci uralom 927-1035 | ||
|
|
||
| István | 1035-1052 | A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte. |
| Mihály | 1052-1081 | Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki. |
| Konstantin Bodin | 1081-1101 | Mihály fia. |
| Dobroszláv | 1101 | Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. |
| Kočapar | 1101-1114 | Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. |
| Vladimir | 1101-1114 | Trónharcokat vívott Kočapar ellen. |
| György | 1114-1118 1125-1131 |
Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani. |
|
|
||
| Vukan | 1080-1114 | A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett. |
| I. Uroš | 1118-1140 | Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét. |
| II. Uroš | 1140-1161 | Elűzte Ráczország trónjáról elődjét. |
| Desa | 1161-1165 | Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét. |
| Tihomir | 1165-1167 | Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt. |
|
|
||
| I. Nemanja István | 1167-1196 | |
| II. Nemanja István | 1196-1227 | Másnéven: Elsőnekkoronázott István (Prvovenčani) |
| Radoszláv István | 1227-1234 | |
| I. Ulászló István | 1234-1243 | Másnéven: Stefan Vladislav |
| I. István Uroš | 1243-1276 | |
| Dragutin István | 1276-1282 | |
| II. István Uroš | 1282-1321 | Másnéven: Stefan Milutin. |
| II. Ulászló István | 1321 | |
| III. István Uroš | 1321-1331 | Másnéven: Stefan Decanski. |
|
|
||
| IV. István Uroš | 1331-1355 | Másnéven: Stefan Dušan. 1346-ig Szerbia királya, ekkor felveszi a Minden Szerbek, Albánok és Görögök Cárja címet. |
| V. István Uroš | 1355-1371 | |
|
|
||
| Hrebeljanovics Lázár | 1371-1389 | |
| Lazarevics István | 1389-1427 | 1402-től despota |
|
|
||
| György | 1427-1456 | 1429-től despota |
| Lázár | 1456-1458 | |
| István | 1458-1459 | Uralmát a törökök törték meg, de a Brankovics család fennmaradt, és Magyarországra menekült, ahol Hunyadi Mátyás az ő birtokukba bocsátotta a Délvidék egy részét. |
| Tomasevics István | 1459 | |
| Török uralom 1459-1815 között | ||
|
|
||
| Milos | 1815-1839 | |
| I. Milán | 1839 | |
| Mihály | 1839-1842 | |
| Sándor | 1842-1858 | A Karagyorgyevics családból származott. |
| Milos | 1858-1860 | Másodjára a trónon. |
| Mihály | 1860-1868 | Másodjára a trónon. |
| II. Milán | 1868-1882 | |
|
|
||
| I. Milán | 1882-1889 | Az uralkodók számozása elölről kezdődött. |
| I. Sándor | 1889-1903 | |
|
|
||
| I. Péter | 1903-1918 | 1918. december 1-jén az I. világháború végén létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amelynek első uralkodója lett. |
|
|
||
| I. Péter | 1918-1921 | |
| I. Sándor | 1921-1934 | |
| II. Péter | 1934-1945 | 1941-től száműzetésben élt, de 1945-ben lemondott trónjáról. |
Based on work by 