Sumer civilizáció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sumer civilizáció

[szerkesztés] A korai civilizáció

Kezdetben falvakban éltek, kultuszközpontokkal. Ezek köré kezdtek kialakulni majd a nagyobb városok, a hatalmas templomok, a zikkuratok, a lépcsös piramisok. De az idők kezdetén ezek a helyek csak a helyi kisebb csoportokat látták el. Központi helyeiket mint vallási központok töltötték be, és mivel a centrumokban helyezkedtek el, alapja volt az államhatalmaknak is. A korai központok egyben a képzőművészet, a kereskedelem központjaivá is váltak, hiszen sok településröl jöttek ide isteneiket imádni. A kereskedelem a kézműipar fejlődését is magával hozta, megjelentek a tömegtermelés bizonyítékai, a fakobb, egyszerübb kerámiák. Megjelentek a szakosodott műhelyek, a mesteremberek, igy megjelenhetett a túltermelés, ami alapja volt a cserekereskedelemnek. Ezzel egyidőben elindult az írás is. Kezdetben képírással írtak, melyeket agyagtáblába véstek és ezt kiégették. Ezek sumer nyelven készültek, feljegyzéseket, nyilvántartásokat őriztek. Lassan jelent meg az ékírás, ami a képírásbol fejlődütt ki. Az írás továbbfejlesztése létrehozta a civilizáció magasabb fokát, megteremtve ezzel a hatalom további fejlődését és lerakták az első civilizáció alapjait.

[szerkesztés] A vallás

A sumerek vallása igen nagy hatással volt a környező kultúrákra, népekre. Az írás elterjedésével megjelentek az ősi vallási íratok, szertartások, segitségével le tudták jegyezni a mitologiai hiedelmeiket. A kézműipar a templomokat kezte mind magasabb fókra fóemelni. Megjelentek a lépcsős piramisok, a vallási szobrok és az istenek képmásai, melyeket tisztelni tudtak. Megjelentek a templomi áldozatok is, továbbfejlödtek a vallási kultuszok, mind több helyen épitettek ilyen hatalmas templomokat és szervezték meg köréjük a városállamokat. Függeni kezdtek az isteneiktől, a föld, ahol éltek, a ház, ahol laktak, a termények és állatok mind-mind az istenek tulajdonát képezték. Az isteneiket a természet erőiben vélték felfedezni, igy jöttek létre az isteneik. A három főisten, Anu, az istenek apja, Enlil, a levegő ura, Enki pedig a víz és a bölcsesség istene volt. Ezeken kivül még nagy tisztelet övezte Utut, a nap-, Nannát, a hold- és Innint, a termékenység istenét. Kialakultak a bonyolult szertartások. Bár a természet ereje ellen kérték isteneik segitségét, hittek a tulvilágban is. Amilyen fontos volt számukra a napi megélhetés, olyan fontos lett az is, hogy túléljék a halált. Hittek a túlvilágban, vallásukban jelentek meg az első utalások a mennyek birodalmáról és a pokolról. Az uralkodók egy személyben papok, vallási vezetők is lettek. Kialakultak a papi osztályok, megjelentek az első jósok és bölcsek, akik az írással a tudományt is továbbadták.