Plósz Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Plósz Sándor (Pest, 1846. június 10. – Budapest, 1925. május 29.) jogász, egyetemi tanár, igazságügyminiszter.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Művei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Édesapja dr. Plósz Lajos (1809-1886) szemészorvos, testvérei közül Pál (1844-1902) szülész, egyetemi tanár, Béla (1863-1945) állatorvos volt. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte. Itt fejezte be 1866-ban. Két évig joggyakornokoskodott Pesten. Előbb egy ügyvédi irodábán, a következő évtől a pesti pénzügyi ügyészségnél, fogalmazó-gyakornoki beosztásban. 1868-ban a jogtudományok doktorává avatták. Ekkor közügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet kapott. 1867 novemberétől tollnok a pestvárosi törvényszéken, 1871-től a lipótvárosi egyesbíróság helyettes egyesbírója, 1872-től bíró a pesti királyi törvényszéknél. 1872-1881-ben a kolozsvári egyetempolgári törvénykezés, váltó- és kereskedelmi jog rendes tanára. 1881-1924-ben a pesti egyetem polgári törvénykezés, váltó- és kereskedelmi jog tanára. 1894. július 30-tól igazságügyi minisztériumi államtitkár, 1895-től Baja város országgyűlési képviselője. 1899. február 26-tól 1905. június 18-ig a Széll-, a Khuen-Héderváry- és a Tisza-kormány igazságügyminisztere. 1898-tól a Lipót Rend középkeresztese, 1899-től valóságos belső titkos tanácsos, 1902-től pedig az első osztályú Vaskorona Rend tulajdonosa. 1884. június 5-től az MTA levelező, 1894. május 4-től rendes, 1902. május 9-től tiszteleti, 1906-tól igazgató tagja, 1909-1913-ban osztályelnöke, 1913-tól másodelnöke. 1914-ben főrendiházi tag lett.

[szerkesztés] Munkássága

A polgári perjog terén fejtette ki elképzeléseit és valósította meg, így a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője volt. A magyar kormány megbízásából 1885-ben kidolgozta a polgári perrendtartás tervezetét, 1889 és 1894 között törvényelőkészítéssel is foglalkozott. Ő dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény több rendbeli javaslatait s az 1893-ban megjelent teljes perrendtartás, és a házasügyekben követendő eljárás tervezetét.

Széll Kálmán kormányának megalakulásával lett igazságügyminiszter 1899-ben. Beiktatása után megkezdte a bíráskodásról szóló javaslatok átdolgozását, amit mindjárt be is nyújtott a képviselőházba és csakhamar törvényénymódosítás született belőle.

Az igazságügyminiszteri költségvetés tárgyalása alkalmával kilátásba helyezte a büntető perrendtartásnak 1900. január 1-jén való életbeléptetését, a büntető törvénynek az addigi tervezettnél tágabb keretű reformját, az egységes polgári perrendtartási törvény megalkotását, melyek tervezetét 1893-ban személyesen készítette el, végül a polgári törvénykönyv megalkotását és a csődtörvény módosítását. A bűnvádi perrendtartásról szóló törvény életbeléptetésének munkájában fáradhatatlan buzgalommal vett részt, személyesen elnökölt az 1899 májusától 1900 februárjáig ülésező szaktanácskozáson és nagy része volt az életbeléptetés alkalmából megjelent 14 rendelet szerkesztésében és szövegezésében is: a királyi ügyészség, az ügyészségi megbízottak, a nyomozóhatóságok, valamint a csendőrség részére kiadott utasítások és a büntető ügyviteli szabályok. E munkálatokon felül személyesen részt vett a részletügyletekről tartott értekezleteken. Ezeken kívül munkásságának legfőbb eredményeként született meg az 1911. évi I. törvénycikk a polgári perrendtartásról. A Millennium évében lépett életbe az 1896. évi XXXIII. Törvényváltozat a bűntető eljárásról.

[szerkesztés] Művei

A keresetjogról (1876)
A magyar váltójog kézikönyve (1877)
A polgári peres eljárás reformja (1883)
A magyar polgári perrendtartás tervezete (1885)
A magyar polgári törvénykezési jog (1888)
Törvényjavaslat a fellebbvitelről a sommás eljárásban (előadói tervezet a Magyar Királyi Igazságügyminiszter megbízásából, 1889)
Kereskedelmi jog (előadásai után jegyezte Kohn Dávid; 1890)
Törvényjavaslat a kisebb peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. XXII. törvénycikk módosításáról (1890)
A királyi kúria 50. sz. teljes ülési döntvénye (1891)
Törvényjavaslat a magyar polgári perrendtartásról (előadói tervezet a Magyar Királyi * Igazságügyminiszter megbízásából (1893)
Indokolás a magyar polgári perrendtartás előadói tervezethez (1893)