Phobos (hold)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Mars felszíne és holdja, a Phobos közötti távolság mindössze 5 760 km. Összehasonlítás képpen: bolygónk és a Hold között 378 000 km ez a távolság. A Phobos méretei: 27,0x21,6x18,8 km, tömege 1,08x1016 kg, közepes sűrűsége 1,9 g/cm3. Mars körüli ellipszis alakú pályájának excentricitása 0,0210, fél nagytengelye 9 382 km. A pályasíkja csaknem egybeesik a bolygó keringési síkjával. A Phobos gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül. A Marsot 7 h 39 m alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.
Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött lett. A Phobos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé. Ugyanezek az erők állandóan fékezik a Phobos mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken. Mintegy százmillió év múlva a hold a bolygó felszínére zuhan, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni.
Mindkét holdat vastag porréteg borítja, amit regolitnak nevezünk. Ennek sötétszürke színe élesen elüt a Mars vörös színű felszínétől. A holdak a rájuk vetődő fény 6 %-át verik vissza. Felszínüket különböző méretű becsapódásos kráterek tarkítják. Az ütközések erejét jól jellemzi az, hogy mindkét holdról felszíndarabok váltak le. A Phobos felületén megfigyelhető néhány kilométer hosszú, 100-200 méter széles, 20 méter mély barázdákat az egymilliárd évvel ezelőtti becsapódás hozta létre. Így keletkezett a hold legnagyobb krátere, a Stickley. A becsapódáskor felszabaduló hő megolvasztotta a felszín alatti kőzeteket, amelyek így részben kitöltötték a mélyedéseket.