Páring-hegység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Páring-hegység | |
|---|---|
 |
|
| Hegység | Déli-Kárpátok |
| Hely | Hunyad megye |
| Legmagasabb pont | Nagy-Páring (2519 m) |
| Terület | 1100 km2 |
|
|
|
A Páring-hegység (románul Munţii Parâng) a Déli-Kárpátok második legmagasabb hegysége, Romániában, Hunyad megye, Valcea megye és Gorj megye határán, a Zsil-folyó völgyétől keletre. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Páring (2519 m).
[szerkesztés] Domborzat
A Páring-hegység 1100 km² területet foglal el. A W alakú főgerince kelet-nyugat irányú, 33 km hosszú.A főgerinc csúcsai: Kis-Páring (2074 m), Carja (2405 m), Stoienita (2421 m), Gemanarea (2426 m), Nagy-Páring (2519 m), Gruiul (2345 m), Paclesa (2335 m), Iesul (2375 m), Coasta lui Rus (2301 m), Kis-Szetea (2278 m), Nagy-Szetea (2365 m), Plescoaia (2250 m), Mohorul (2337 m), Jézer (2157 m), Urdele (2228 m), Dengherul (2069 m), Papusa (2136 m), Cioara (2123 m), Galbenul (2137 m), Musetoaia (2058 m), Micaia (2170 m). A főgerinc 1650 méterre alacsonyodik le a Capatanii-hegység találkozásánál.
[szerkesztés] Éghajlat
A Kárpátok magashegységeire jellemző éghajlat uralkodik a Páring-hegységben is. Megfigyelhető a különbség az északi és a déli oldal között. A déli oldal melegebb éghajlata hatására a lombhullató erdők 1400 m-ig felérnek. 1850 méter magasság felett az évi átlaghőmérséklet 0°C alá esik, az éves hőmérsékleti ingadozás 18°C alá, a fagyos napok száma 250 és 265 közötti.
Az uralkodó szél nyugati, észak-nyugati. A hegycsúcsokon gyakran eléri a 6-5 m/s sebességet, télen a 9 m/s-ot, legnagyobb érték 40-55 m/s is lehet. Gyakori a köd, a felhős időjárás és a csapadék. A magasabb részeken a hótakaró 180-200 napig tart, a védett helyeken vastagsága elérheti a 7-8 métert, amely több évig sem olvad el.
1850 méter alatt a júliusi átlaghőmérséklet 18 és 20°C közötti, a januári -5 és -6°C között. A fagyos napok száma 150, télen is bekövetkezhet hirtelen olvadás. A tavaszi átlaghőmérséklet 2-4°C, hidegebb mint az őszi.
Based on work by 