Nagy északi háború

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nagy északi háború 1700-ban tört ki. Svédország és az Oroszországot, Lengyelországot, Szászországot és Dániát magában foglaló koalíció között.

A Nagy Északi Háború Európában

Tartalomjegyzék

1 A háború kezdete
2 Svéd sikerek
3 I. (Nagy) Péter sikerei
- 3.1 A poltavai ütközet
4 A poltavai ütközet következményei
5 Török-orosz háború
6 XII. Károly visszatérése Svédországba
- 6.1 Béketárgyalások
7 A nystadi béke
8 Külső hivatkozások
9 Érdekesség
10 Lásd még

[szerkesztés] A háború kezdete

1699-ben, Moszkvában kötött szövetséget I. Péter orosz cár és Erős Ágost szász fejedelem, aki egyben II. Ágost néven Lengyelország királya volt. Az orosz–dán szövetség megkötésére 1700 tavaszán került sor. A háborús cselekmények orosz részről 1700 őszén kezdődtek, amikor a törökökkel megkötött békeszerződést követően I. Péter megtámadta Svédországot, bevonult Észtországban, és ostrom alá vette Narvát. A lengyelek már korábban megtámadták Livónia fővárosát, Rigát.

[szerkesztés] Svéd sikerek

XII. Károly svéd király közben Dánia ellen fordult. A svédek partra szálltak Dániában és elfoglalták Koppenhágát. A dán flotta teljes megsemmisítését és Koppenhága tartós megszállását csak az angolok, és hollandok közbenjárása akadályozta meg. Ezután XII. Károly a Baltikum felé indult seregével. Október 6-án partra szállt Pärnunál és Riga felé vette az irányt, amit az egyesült szász-lengyel csapatok ostromoltak. Erős Ágost miután hírét vette a svéd sereg közeledésének, beszüntette Riga ostromát, és visszavonult Kurzemébe. A svéd sereg ezután 1700. november 19-én Narva alatt megsemmisítő vereségét mért az orosz seregekre. Károly nem követte az orosz sereget Oroszország belsejébe, e helyett minden erejével a lengyelek és szászok ellen fordult, akiket a rigai csatában le is győzött. 1701 folyamán felszabadította Rigát és Daugavapilst, elfoglalta Kurzemét, majd Litvániát. 1702. májusában elfoglalta Varsót, pár hónappal később júliusban Krakkót, s a kliszówi csatában döntő vereséget mért a szász-lengyel erőkre. 1703-ban elfoglalta Gdańskot és Poznańt, végül 1704-ben megfosztotta Ágostot a lengyel tróntól és a Lengyelország királyává tette Stanislaw I. Leszczynskit.

[szerkesztés] I. (Nagy) Péter sikerei

I. Péter 1706 januárjában Erős Ágost megsegítésére indult, azonban a svédek Grodnónál megállították az orosz sereget. A szászok kénytelenek voltak békét kötni a svédekkel, és felmondani szövetségüket Oroszországgal. Időközben I. Péter jelentős sikereket ért el a Finn-öböl környékén. Az északi parton elfoglalta Nöteborgot (finn: Pähkinasaari) a déli parton Dorpatot (észt: Tartu) és Narvát. Hozzákezdett Oroszország új fővárosának, Szentpétervárnak a felépítéséhez.

[szerkesztés] A poltavai ütközet

Poltavai ütközet Ifj. Denis Martens festménye 1726

Lengyelország teljes elfoglalása és a Szászországgal kötött béke után XII. Károly Oroszország ellen indult. 1708 januárjában ismét elfoglalta Grodnót, átkelt a Berezinán, tovább haladt Oroszország belsejébe. Elfoglalta Mogiljevet és Szmolenszket, de ezután élelmiszertartalékainak feltöltése végett Ukrajna felé vette az irányt. Így jutott el XII. Károly Poltaváig. Itt 1709. június 27-én került sor a nagy északi háború és XII. Károly sorsát meghatározó döntő ütközetre. A poltavai ütközetben I. Péter megsemmisítő vereséget mért a svéd csapatokra. Az oroszok közel 20 000 svéd katonát ejtettek fogságba, magának a svéd királynak nagy nehézségek árán sikerült átkelni a Dnyeperen és az Oszmán Birodalomba menekülnie.

[szerkesztés] A poltavai ütközet következményei

Miután XII. Károly Törökországban maradt,1709-ben I. Péter elfoglalta Kurzemét (Lettország), majd a következő évben Viborgot, és a Baltikum több jelentős városát: Rigát, Tallinnt, Pärnut. A dánok partra szálltak Dél-Svédországban, és Erős Ágost bevonult Lengyelországba. Stanislaw I. Leszczynski elmenekült az országból.

[szerkesztés] Török-orosz háború

XII. Károly svéd király

I. Péter az Oszmán Birodalomtól követelte XII. Károly kiadását, és ez 1710-ben újabb török–orosz háború kitöréséhez vezetett. III. Ahmed szultán a Pruth folyónál (Moldávia) legyőzte az orosz seregeket, így Péter kénytelen volt átengedni a törököknek Azov várát, Taganrogot Kodakot, és felszámolni az Azovi-tengeri flottáját. A török háború nem volt hatással a Balti-tenger térségében folyó harci cselekményekre. Az orosz flotta elfoglalta Helsingforst (finn: Helsinki) és Åbót (finn: Turku).

Közben Szászország mellett más német államok is a svédek ellen fordultak. Poroszország elfoglalta Pomerániát. A hannoveri fejedelem Brémát és Verdent. A svédek 1712-ben tettek még egy utolsó kísérletet az európai birtokok visszaszerzésére, ezt azonban a dánok megakadályozták.

[szerkesztés] XII. Károly visszatérése Svédországba

1714-ben XII. Károly – inkognitóban keresztül lovagolva fél Európát – visszatért a svéd kézben lévő Stralsund várába. (Egy éjszakát Pesten töltött; a Váci utca elején emléktábla örökíti meg ezt a nevezetes eseményt.) Stralsund várát a szövetségesek azonnal ostrom alá vették, így a királynak csak egy évvel később, 1715 decemberében sikerült visszatérnie Svédországba. 1716 nyarán kiverte a dánokat Dél-Svédországból, és 1716-ban megtámadta a dán uralom alatt lévő Norvégiát. Elfoglalta Krisztiániát (ma: Oslo), majd november 30-án Fredrikshul (ma: Halden) ostrománál elesett. XII. Károly halálát követően a svéd seregek kivonultak Norvégiából.

[szerkesztés] Béketárgyalások

I. (Nagy) Péter Cár

1719 nyarán az orosz seregek Stockholm közelében partra szálltak, ez arra kényszeríttette I. Frederika királynőt, hogy béketárgyalásokat kezdjen. 1720-ban és 1721-ben is partra szálltak az orosz seregek. A svéd hadsereg teljes mértékben felbomlott, így 1721. augusztus 30-án megkötötte Oroszország és Svédország a nagy északi háborút lezáró nystadi békét.

[szerkesztés] A nystadi béke

A nystadi béke értelmében Oroszország birtoka lett Észtország, a Finn-öböl mindkét partja (Ingermannland), Délnyugat-Karélia és Viborg vára. Finnország független lett, az orosz seregek a békekötést követően kivonultak Finnországból. Livónia kompenzációjaként Svédország 2 millió birodalmi tallér értékben kártérítést kapott, valamint szabadkereskedelmi jogot, hogy Livónia területén vámmentesen vásárolhasson gabonát. A nagy északi háború eredményeként Oroszország megerősítette pozícióját a Baltikumon, Livónia illetve Észtország az Orosz birodalom kormányzóságaivá váltak. I. Péter a nystadti békekötést után két hónappal felvette az imperator címet és Oroszország hivatalos elnevezését Orosz Birodalomra változtatta.