Poznań

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Poznań**

Vajdaság	Nagy-Lengyelország
Járás	Járási jogú város
Városjogok	1253
Terület	261,37 km²
Népesség	570 800 (2005)
Magasság	60-154 m
Körzethívószám	(+48)61
Rendszám	PO

Poznań kerületei

Poznań ( kiejtése^✩, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül פּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) - az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-Lengyelország vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kazimerz, Władysław Odonic, I Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. A város neve valószínűleg a Poznan személynévből származik és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

[szerkesztés] Városrészek

A mai Poznań 1793–1800 köztött Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, melyek tovább oszlanak szomszédságokra. A kerületek:

Stare Miasto
Nowe Miasto
Jeżyce
Grunwald
Wilda

[szerkesztés] Története

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója egyik várát Poznańban építette fel. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam "bölcsője" lett, I. Mieszkót és I. Bolesławot Poznańban temették el. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói nagyhercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után a Bécsi Kongresszuson a győztesek átszabták Európa határait. Nagy-Lengyelország visszatért Poroszországhoz, és a város az autonóm Poznańi Hercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett.

Röviddel Németország I. világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A II. világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. Az 1956-os poznańi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk jelentős szerepet játszott az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

[szerkesztés] Turista látványosságok

Kecskék a városházán

Városháza

Városháza éjszaka

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoprt többi tagja ugynilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legrégebbi temploma (a Szent Péter és Pál katedrális), a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Atrakciót jelentenek a "császári negyed" épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

Poznańon keresztülhaladnak a következő turista útvonalak: Román túra, a Piast túra, és a Kórniki túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, melyek a központba vezetnek.

[szerkesztés] Egyetemek és főiskolák

Állami intézetek:

Uniwersytet im. Adama Mickiewicza - Egyetem
Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu - Orvosi akadémia
Akademia Rolnicza w Poznaniu - Mezőgazdasági akadémia
Akademia Ekonomiczna w Poznaniu - Közgazdasági akadémia
Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu - Testnevelési akadémia
Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu - Szépművészeti akadémia
Akademia Muzyczna w Poznaniu - Poznańi zeneakadémia
Politechnika Poznańska - Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek:

Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa - Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek:

Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego - Nyugati intézet

[szerkesztés] Múzeumok

Muzeum Narodowe w Poznaniu - Poznańi nemzeti múzeum, részlegek:
- Néprajzi múzeum
- Poznań várostörténeti múzeuma
- Hangszermúzeum
- Festmény és szoborgaléria
- Iparművészeti múzeum
- Katonai múzeum
Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu - Függetlenségi harcok múzeuma
Biblioteka Raczyńskich - részlegek:
- Kazimiera Iłłakowiczówna lakása és dolgozószobája
- Henryk Sienkiewicz múzeum
- Józef Kraszewski lakása és dolgozószobája
Régészeti múzeum (Pałac Górków)
Érsekségi múzeum
Orvosi akadémia múzeuma
Páncélos fegyvernem múzeuma
Gyógyszerészeti múzeum
Motorizáció múzeuma
Környezetvédelmi múzeum
Vasút mentési múzeum
Panoptikum
Régi Poznań makettje