Nádor-kódex
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nádor-kódex, kis nyolcadrét alakú, elején csonka papírkódex. A kisebb javításokat és pótlásokat nem számítva egy személy munkája. Leírója ismeretlen, de azonos a Simor-kódex írójával.
Elkészültének éve a 657-658. lapon szavakkal így van leírva: „Irtac ez konvet istennec ziletese vtan, ezor kilencz zaz niolc eztendobe", ehhez egy későbbi kéztől ez a szó van írva: „erras" (tévedsz), s egyúttal az év számokkal 1508-ra van kiegészítve. Tartalma (amely a Winkler-kódexével nagy részben megegyezik: vallásos oktatások és elmélkedések, a passió, legendák, imádságok és énekek, hangjegyekkel. A hangjegyek egyben a legrégibbek, amelyek magyar szöveggel fennmaradtak. A kódex a nevét József nádor félszázados kormányzásának emlékére kapta nevét, s ma a budapesti Egyetemi Könyvtárban található.
Helyesírása főbb sajátosságaiban azonos a Guary-kódexével, nyelvezete legközelebb az „ö"-ző nyelvjáráshoz áll közel.
Az „Idvöz légy idvösségös hostya" című himnusz első három szakasza:
- Idvöz légy idvösségös hostya,
- Istennek tiszta anyjának fia,
- Mert tégödet hitben látlak,
- Tisztán és teljességgel hiszlek.
- Mert të vagy én idvözítőm,
- Mind ez vëlágnak mëgváltója,
- Bizony Istennek szent fia,
- Ki a kërësztfán feszűlteték.
- Mikor a pap az igét elvégezi,
- Nëm állhat kinyérnek állatja,
- Hanëm lészön Krisztus teste,
- Ki a kërësztfán áldoztaték.
[szerkesztés] Források
Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894)
Based on work by 