Minkowski–Hajós-tétel
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ennek a sejtésnek számos egymással ekvivalens formája van:
1. Ha az n-dimenziós teret egységkockákkal rácsszerűen fedjük le, akkor van két kocka, amelyek egy teljes n-1-dimenziós lap mentén csatlakoznak. (Rácsszerű lefedés esetén a középpontok rácsot alkotnak, ahol rács n lineárisan független 
vektor esetén az összes 
alakú összeg, ahol k1,...,kn egész számok.)
2. Ha A olyan n-szer n-es mátrix, aminek a determinánsa 1 és nincs csupa egészből álló oszlopa, akkor van olyan egészekből, de nem kizárólag nullákból álló x oszlopvektor, hogy az Ax oszlopvektor minden koordinátája 1-nél kisebb.
3. Ha a G véges Abel-csoport minden eleme pontosan egyszer szerepel az 
Descartes-szorzatban, ahol minden tényezők 
alakú halmaz, akkor legalább az egyik tényező csoport.
Minkowski 1896-ban az 1. formát n≤3-ra igazolta, az általános esetet egy későbbi, valójában soha nem publikált, cikkbe igérte. Így kapta az állítás a Minkowski-sejtés nevet. Ezt Jansen, Schmidt, Keller és Perron egészen az az n=9 esetig igazolta.
A problémát végül is Hajós György 1941-ben, harmadik formájában, csoportgyűrűket alkalmazó módszerekkel igazolta.
Based on work by 