Medgyaszay István

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Medgyaszay (sz. Benkó) István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.): építész, szakíró.

Később vette fel anyai nagyanyja, Medgyaszay Kornélia családnevét.

Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a távol-kelet építészete is, és előfutára volt az organikus építészetnek is.

Tartalomjegyzék 1 Életpályája 2 Főbb művei 2.1 Tervek, épületek 2.2 Írások 2.2.1 Benkó István néven 2.2.2 Medgyaszay István néven 3 Emléke 4 Hivatkozások 4.1 Irodalom 4.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életpályája

Édesapja Benkó Károly (1837-1893) kőműves, építész. Édesanyja Kolbenheyer Kornélia volt. Ödön testvére fiatalon meghalt, bátyja Medgyaszay Gyula is építész lett.

• 1893-1896. A budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályának tanulója.
• 1896-1897. Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott.
• 1898. Befejezi az Állami Főreáliskolát és leérettségizik.
• 1899. Bécsben dolgozik, majd ugyanott beiratkozik a Képzőművészeti Akadémiára valamint egyidejűleg a bécsi Műszaki Főiskolára.
• 1902. Két év után átiratkozik a budapesti Műegyetemre.
• 1903. Nemzeti Panteonjának első tervével elnyeri az Akadémia Gundel-díját.
• 1904. Megszerzi mérnöki oklevelét.
• 1904-1906. Az egész országban és Székelyföldön, majd
• 1907. Németországban, Svájcban, Franciaországban jár tanulmányutakra.
• 1908. Több szabadalma van: foglalat nélküli izzólámpa,
• 1909. színházi ajtózár,
• 1910. vasbeton mennyezet. Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel.
• 1911. Egyiptomban és Szudánban tanulmányozza a Nílus-menti ókori kulturális emlékeket.
• 1915. Önként frontszolgálatra jelentkezik, és még ugyanebben az évben feleségül veszi Martinovich Gabriellát.

Három leányuk születik: Margit (1909), Ilona (1920) és Gabriella (1925).

• 1927-től műegyetemi magántanár.
• 1930-tól a Magyar-Indiai Társaság társelnöke. (Zajti Ferenc mellett.)
• 1932-ben megy indiai tanulmányútjára, ahol sokat merített az ősi keleti építészetből.
• 1939-től egyetemi nyilvános rendkívüli tanár.
• 1947-től életjáradékot kap a Magyar Köztársaságtól.
• 1949-től, a szocialista kultúrpolitika kezdetétől meghurcolják pártonkívülisége miatt.
• 1956-ban nyugdíjrendezési kérelmet nyújt be, amit csak egy év múlva fogadnak el.
• 1959 áprilisában megszüntetik munkaviszonyát, rá három hétre meghal.

[szerkesztés] Főbb művei

[szerkesztés] Tervek, épületek

• Forrástemplom (1899) - nem épült meg

• Nemzeti Panteon, Bp., Szent Gellért-hegy (1900-1903, 1906) - nem épült meg

Monumentális terve máig sem valósulhatott meg, annak ellenére, hogy tervváltozatai 1903 és 1923 között öt európai városban kaptak kitüntetést.

• Művészházak, Gödöllő (1904-1906)
• A milánói nemzeti iparművészeti kiállítás pavilonja (1906) elpusztult
• Kaszinó, Veszprém (1907-1908) - nem épült meg
• Színház, Sopron, átépítés (1908-1909)
• Népiskolák. Moson, Berekszó, Resicabánya (1909)
• Szent Gellért Szövetkezet lakóháza (1909-1910)
• R.kat. templom Rárósmúlyad (1910)
• Nemzeti Színház, Bp., tervpályázat első díj (1913) - nem épült meg
• Operaház, Bp., átépítés (1912)
• Múzeum, Veszprém (1912)
• R.kat. templom, Ógyalla (1912)
• Állami Főgimnázium, Karánsebes (1914)
• Hadikiállítás, Margitsziget (1918) elpusztult
• Saját lakóháza, Bp., Ménesi út 59./b (1921)
• R.kat. templom, Püspökladány (1921)
• Színház, Miskolc, átépítés (1922)
• R.kat. templom, Kenderes, átalakítás (1922)
• Színház, Nagykanizsa (1926)
• Bérházházcsoport, Bp. Kiss János altábornagy u. 55-59. (1927-1929)
• Baár-Madas ref. líceum és internátus (1928-1929)
• Ref. templom, Bp., Október huszonharmadika u. 1-5. (1928-1929)
• Bán Szálló, Mátraháza (1937)
• Nemzeti Emlékcsarnok, Hármashatár-hegy (1933) - nem épült meg
• Ref. templom, Csillaghegy (1935)
• A Feszty-körkép pavilonja, Tabán (1942) - nem épült meg

[szerkesztés] Írások

[szerkesztés] Benkó István néven

• Körösfő (1905)
• Egy-egy székely házról, faluról (1905)
• Népünk művészetéről (1906)

[szerkesztés] Medgyaszay István néven

• A vasbeton művészi formáiról (1909)
• A hun-magyar ókori művészet. Székfoglaló beszéd (1927)
• Művészet és népművészet (1942)

[szerkesztés] Emléke

Nevét viseli a veszprémi Medgyaszay István Szakképző Iskola és Kollégium.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Irodalom

• Gerle János (szerk.): Medgyaszay István (Bp., 2004) [1]
• Kathy Imre: Medgyaszay István (monográfia (?) Műszaki Kiadó
• Szerk: Németh Lajos: Magyar Művészet 1890-1919. (Akadémiai sorozat ikerkötete, 1981.) AK. 1754 k 8184.
• Moravánszky Ákos: Versengő Látmások (Vincze Kiadó) ISBN 963919214.
• Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában (Corvina K. 198. ISBN 9631320960)
• Kiss Tamás: VESZPRÉM: Megyeház, Színház, Múzeum (Tájak-Korok-Múzeumok sorozatban, 1990. (benne rövid ismertetés Medgyaszayról és két műve, köztük főműve a veszprémi színház.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Medgyaszay családi emlékhely
• Medgyaszay István a Magyar Életrajzi Lexikonban