I. Mihail
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Mihail havasalföldi fejedelem 1419 - 1420
Apja, Öreg Mircea fejedelem halála után veszi át a trónt, miután már 1399 óta apja segítője és társuralkódoja (egyes vélemények szerint már 1393-tól). Nagyon rövid, de igen mozgalmas uralkodást élt meg.
Nagyjából követi az apja által megszabott irányvonalakat, együttműködik Magyarországgal és Moldovával, támogatjaa kereskedelmet és a szászokat. Viszont éppen ez a politikája miatt vívja ki a törökök haragját, akiknek már nem kell rettegniük Öreg Mircea vitézségeitől, sem cselszövevényes kapcsolatrendszerétől. Ezért 1419-ben a török hadak ismét nekiindulnak havasalföldnek, de magyar segítséggel sikerül visszaverni őket. A harcok újrakezdődnek ősszel, de a törökök nagy bánatára Severin-nél (Duna mentén) október 28-án jelen van személyesen Zsigmond király is, elég jelentős haderővel.
A törökök a következő évre szedik ősze magukat, így 1420-ban nekiindulnak Havasalföldnek, Erdélynek, Bánátnak és Moldovának is. A jelentős haderővel szemben nem sok esélye van a havasalföldi fejedelemnek, elesik a csatamezőn két fia (Radu és Mihail) és Losonczy István bán társaságában.
Havasalföld trónját Mihail testvére II. Radu Prasnaglava (Radu al II-lea Prasnaglava) foglalja el, az apja által elűzött és törököknél nevelkedett fiú, aki hűségesen szolgálja a törököket haláláig.
I. Mihail, bár részeges hírében ált, méltó útódja volt Öreg Mircea fejedelemnek: jó hadvezér és fáradhatatlan harcosként vonult be a román történelembe.
| Előző uralkodó: Öreg Mircea |
Havasalföldi fejedelem 1418-1420 Havasalföld |
Következő uralkodó: II. Radu Prasnaglava |
Based on work by 