Heller Ágnes
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Heller Ágnes (Budapest, 1929.május 12.-) filozófus, Fehér Ferenc filozófus özvegye, az MTA tagja
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Eredetileg középiskolai tanár volt. 1963-73 között az MTA Szociológiai Kutatócsoport munkatársa. Lukács György tanítványa. A Budapesti Iskola egyik alapítója. 1973-77 között "politikai munkanélküliként" fordításokból élt. 1977-ben Ausztráliába emigrált. 1989-ben tért haza és nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika és a JATE Filozófia tanszékének egyetemi tanára volt.
[szerkesztés] Tudományos címei
- A filozófiai tudományok kandidátusa (1955), majd doktora (1967).
- Lessing-díj (1981)
- a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1990),
- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1995),
- az MTA Tudományetikai Bizottságának és a Filozófiai és Történettudományok Osztálya Filozófiai Bizottságának tagja
[szerkesztés] Kitünetései
- Széchenyi-díj, 1995
- 2004. március 15-én vette át a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét.
[szerkesztés] Művei
- Jalta után (Fehér Ferenccel) (1990)
- Diktatúra a szükségletek felett (Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), (magyarul 1991)
- A "zsidókérdés" megoldhatatlansága, avagy mért születtem hébernek, mért nem inkább négernek? Múlt és Jövo Kiadó, Budapest 2004.