Hámori Jenő

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hámori Jenő (Győr, 1933. augusztus 27.) olimpiai bajnok kardvívó, biokémikus.

1948-tól a Győri Vívó Klub, majd 1951-től a Budapesti Haladás kardvívója volt. 1954 és 1956 között szerepelt a magyar válogatottban. Az 1955. évi római világbajnokságon – a Gerevich Aladár, Hámori Jenő, Kárpáti Rudolf, Keresztes Attila, Kovács Pál, Palócz Endre összeállítású magyar kardcsapattal – világbajnoki címet, az 1956. évi nyári olimpiai játékokon – a Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Papp Bertalan, Rajcsányi László összeállítású magyar csapat tagjaként – olimpiai bajnoki címet nyert.

1956-ban néhány hónappal az olimpiai játékok előtt az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen vegyészoklevelet szerzett. Az olimpia után nem tért haza, részt vett a Sport Illustrated magazin három hónapos bemutató körútján, majd az Egyesült Államokban telepedett le. A sportolással nem hagyott fel, kétszer nyert amerikai bajnokságot és a tokiói olimpián az Amerikai Egyesült Államok kardcsapatának tagjaként vett részt. 1964-ben a Pennsylvania Egyetemen biokémiából PhD fokozatot szerzett. Ezután tanított a Cornell Egyetemen, a Deleware Egyetemen, majd a New Orleans-i Tulane Egyetem Orvosi Karán a biokémia professzora lett. 2006-ban hazatért. 2003-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen vendégprofesszorként biokémiából tart előadásokat.

[szerkesztés] Sporteredményei

a magyar válogatott tagjaként:
- olimpiai bajnok (csapat: 1956)
- világbajnok (csapat: 1955)
- főiskolai világbajnoki 2. helyezett (egyéni, csapat: 1954)
az Amerikai Egyesült Államok válogatottjának tagjaként:
- olimpiai 7. helyezett (csapat: 1964)