Gavin Hastings

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Gavin Hastings 1.1 Adatok 1.2 A kezdetek 1.3 A legnagyobb sikerek 1.4 A csapat le, Gavin fel 1.5 Az aktív pályafutás után

[szerkesztés] Gavin Hastings

[szerkesztés] Adatok

Született: 1962., Edinburgh

Posztja: fogó

Válogatott: 1986-95.

Válogatottság:61

Elért pontok: 667 (17 cél, 140 büntető, 86 jutalomrúgás)

Klub: Cambridge University, Watsonians, London Scottish)

A skótok legjobban szeretett játékosa, szeme fénye, tiszteletének tárgya. Sokak szerint a valaha élt legjobb skót rögbis. Egy hosszú korszak játékstílusának összegzője, e korszak lezárója. Visszavonulásának ideje korszakhatár a rögbiben: lehetővé teszik a profizmust, és a sportot elárasztják a hatalmas termetű játékosok, ligarögbiből visszatért vagy ilyenre kinevelt óriások.

[szerkesztés] A kezdetek

Hastings 1962-ben született Edinburgh-ban, középosztálybeli családban. Középiskolája a patinás, remek rögbiklubbal rendelkező Watson’s College. Nevelő klubja az 1875-ben alapított, kétszeres skót bajnok Watsonians – Skóciában csak (Angliához képest„már”) 1973-ban szervezték meg a hazai bajnokságot. Egyetemre a még patinásabb Cambridge-be ment a Paisley College közgazdasági karára. Itt 1984-ben és ’85-ben kétszer megnyerte az Oxford ellen játszott Varsity Kupát – az utóbbi alkalommal már ő volt a csapatkapitány! (Kissé méltatlan, hogy csak az evezős Oxford-Cambridge összecsapások világhírűek, amikor a rögbisek is már 1871 óta küzdenek egymással – egyébként egy Varsity-meccsre nem lehet jegyet kapni a 90.000-es twickenhami stadionba!) A remek egyetemi szereplés felhívta a válogatók figyelmét a tehetséges fogóra, és 24 évesen bekerült a válogatottba a franciák elleni meccsen, melyen bátyja, Scott is szerepelt (még sokszor játszottak együtt a későbbiekben). 6 berúgott büntetőjével nyertek a skótok 18-17-re a nagy francia csapat ellen (Blanco, Sella, Camberabero, Berbizier!), és nyerték meg velük holtversenyben az 5 Nemzetet. Ehhez még kellett egy rekordgyőzelem az angolok ellen (33-6 a sokat látott murrayfieldi pályán; ilyen nagy öröm rég volt Skótföldön). Gavin 21 ponttal járult hozzá a győzelemhez! A 21 pont skót rekord a 4-5-6 Nemzeten egy meccs alatt elért pontok tekintetében (mármint Skóciában). Nem rossz belépő a nemzetközi porondra! Gavin három meccsén 56 pontot ért el, ez is hazai rekord. 1987-ben a skótok nem kis reményekkel utaztak a déli féltekére, a vb-re. Csoportjukból könnyen jutottak tovább, Románia ellen 27, Zimbabwe ellen 19 ponttal gazdagította termését. A franciák elleni 20-20 is ígéretes volt, még az íreket is simán verték, de a negyeddöntőben a bombaformában játszó hazai csapat: Új-Zéland várt rájuk, és kínos, 30-3-as vereséget szenvedtek. 1989-ben már a Lions tagja lett a csapat ausztráliai túráján, ahol mindhárom meccsen ő volt a fogó. 28 ponttal járult hozzá a Lions 2-1-es sikeréhez.

[szerkesztés] A legnagyobb sikerek

1990-ben érte el a legnagyobb sikert a válogatottal: Grand Slam az 5 Nemzeten! A döntő összecsapáson 13-6-ra verték Angliát hazai pályán. Persze a védőre (főleg ha Grand Slemmel nyert) mindenki feni a fogát. Az 1991-es tavaszi 5 Nemzet-meccseken sima vereség Londonban és Párizsban – ez nem sok jót ígért az európai rendezésű vb-n. Mégis ezen a világbajnokságon érte el a skót válogatott a legjobb eredményt! A csoportmérkőzéseken biztosan verték Japánt és újra Zimbabwét, és az írek is megkeserülték az újabb találkozót. A 8 között a legkönnyebbnek tűnőt, Nyugat-Szamoát kapták (természetesen mindenki tudta skótoknál, hogy Szamoa Waleset győzte le a csoportban). Az elődöntőben Skócia és Gavin kihagyta a legnagyobb lehetőséget. Egy szoros meccsen 9-6-ra kikaptak az angoloktól úgy, hogy Gavin kihagyott egy szinte biztosnak látszó büntetőt a mérkőzés elején. Ez a 9-6 végzetes állás volt Skócia számára, mivel a 3. helyért lejátszott összecsapáson az All Blacks ennyire vezetett a mérkőzés vége előtt (Hastings ekkor is kihagyott két rúgást), és a végén John Kirwan bevitte a biztos új-zélandi győzelmet jelentő célt. Valószínűleg ez a kettő volt Hastings számára a két legszomorúbb és legkevésbé sikerült mérkőzés. Egyedül tán csak az vigasztalta őket, hogy a döntőben az angolok is kikaptak. A skótok bizonyára Ausztráliának szurkoltak – Gavin is egy sárga-zöld mezben jelent meg a döntőn.

[szerkesztés] A csapat le, Gavin fel

Ezután szomorúbb idők következtek, sem a válogatott, sem Hastings nem alkotott maradandót az 5 Nemzeten, hacsak azt nem számítjuk ide, hogy 1994-ben az Anglia elleni hazai mérkőzésen öt (!) büntetőt kihagyott. Az 1995-ös vb előtt azért felpörgött a válogatott. Az 5 Nemzeten legyőzték otthon az íreket, visszavágtak az egy évvel ezelőtti megalázó vereségért Walesnek, sőt 26 év után újra diadalmaskodtak Párizsban. Ám a világbajnokság az azért más. A legjobb európaiak mellett ott vannak a déliek, sőt ezen a világversenyen vett részt először Dél-Afrika (akik meg is nyerték a tornát). Ezen a versenyen érte el Gavin Hastings a legnagyobb egyéni pontrekordjait. Elefántcsontpartot 89-0-lal intézték el a skótok, e 89-ből 44-et vállalt a csapatkapitány! Ezt megtoldotta Tonga ellen 31-gyel, nem is csoda, hogy ő lett a torna pontkirálya. (Az afrikaiak elleni 44 pont csak eggyel maradt el Simon Culhane-nek (AB) ugyane tornán Japán ellen szerzett 45 pontjától. Azért az is igaz, hogy Új-Zéland 145 pontot ért el azon a meccsen! Culhane 20 jutalomrúgást lőtt – lőhetett be!) Azért még időzzünk el a két meccs statisztikáinál. Az Elefántcsontpart elleni 9 jutalomrúgás és a Tonga elleni 8 büntető két szempontból rekord: a legtöbb, melyet skót válogatott játékos egy meccsen elért, de a világbajnokságok történetében sem hozott össze senki egy mérkőzésen többet az utóbbiból! Summa summarum: Gavin Hastings a három vb-jén 227 pontot szerzett, ezzel fölényesen vezeti a listát (a 2. Michael Lynagh – pedig világbajnokságot is nyert- csak 195-tel büszkélkedhet). A két könnyebb összecsapás után a franciák visszavágtak a tavaszi párizsi vereségért. A hárompontos különbség azt jelentette, hogy Skócia csoportmásodikként Új-Zélanddal került össze a negyeddöntőben, ahol, bár helytálltak, 48-30-ra kikaptak. Ez a mérkőzés volt a végállomás Gavin Hastings válogatott pályafutásában. Közismert a Lomuról adott szózata: „Ha ilyen [ekkora] játékosok jönnek rögbizni, akkor abba kell hagyni ezt a játékot”. Ő úgy is tett, a nemzetközi rögbiélet tisztelete közepette. Még egy rekordja a számsorok végére: 667 válogatottbeli pontjával toronymagasan vezeti ezt a listát Skóciában. A mögötte álló Irvine 273-at hozott össze. Gavin eredményét –Skócia bánatára- egyelőre semmi veszély nem fenyegeti: a skót válogatott elég gyatrán szerepel mostanában.

[szerkesztés] Az aktív pályafutás után

Gavin mindenhol vezéregyéniség volt: csapatkapitányként vezette a Watsonianst, majd később a London Scottish csapatát, és végül hazája válogatottját 1993-95 között (miután David Sole, a 25-szörös „kapitány-rekorder” visszavonult). De nemcsak hazájában, hanem brit és nemzetközi szinten is elismerték: volt a British Lions és a Barbarians kapitánya is! Még pályafutása alatt, 1994-ben megkapta az Order of British Empire kitüntetést. Visszavonulása után megalakította saját sportmenedzser cégét, a hastings Internationalt, Mutatja tekintélyét és kapcsolatrendszerét, hogy az ő közvetítésével lett a skót válogatott támogatója a Famous Grouse, de az angol krikettválogatott számára megszerezte a Vodafon támogatását. Belekóstolt az újságírásba is: a BBC kommentátora, és rendszeresen ír is a lapokba. De még golffal is vesztegeti az idejét, nem is gyenge ebben a sportágban sem (pont egy skót lenne az?) Az igazi szerelem persze a rögbi maradt: néha még játszik a nevelőegyesülete, a Watsonians öregfiúcsapatában. 2003-ban beválasztották az "Év játékosát" megválasztó grémiumba.