Európai Központi Bank

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Európai Központi Bank épülete

Az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió, pontosabban az eurózóna központi banki feladatokat ellátó szerve. Székhelye a végleges épület elkészültéig a frankfurti Eurotower épülete. Az EKB az Unió országainak központi bankjaival együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER).

[szerkesztés] Feladatai

Az EKB legfontosabb feladata az eurózóna közös valutája, az euró vásárlóerejének és ezáltal az árak stabilitásának a megőrzése.

További fontos feladatai:

az EU és a tagállamok gazdaságpolitikájának támogatása, ha az nem veszélyezteti az árstabilitást
az euróbankjegyek kibocsátása (az euróérmék verése a tagállamok központi bankjainak feladata)
a monetáris politika alakítása
a gazdaság működéséhez szükséges pénzmennyiség biztosítása
a hitelintézetek felügyelete
devizaműveletek végzése, devizatartalékok tartása és kezelése
tanácsadás a közösségi és tagállami szervek részére

[szerkesztés] Története

Az Európai Központi Bank megteremtése az Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának gondolatával együtt vetődött fel. Az áttörést az 1992-ben aláírt maastrichti szerződés hozta meg: ekkor fogadták el a tagállamok a Központi Bankok Európai Rendszere, az Európai Központi Bank és az Európai Monetáris Intézet alapokmányairól szóló jegyzőkönyveket.

Az ezekben foglaltaknak megfelelően jött létre 1994. január 1-jén az Európai Monetáris Intézet, amelynek két fő feladata az euró bevezetésének és az egységes közösségi monetáris politikának az előkészítése, valamint az EU-országok monetáris politikájának koordinálása volt. Bizonyos hatáskörök azonban ekkor még a tagállami jegybankoknál maradtak.

1998. június 1-jén az Európai Monetáris Intézetet az EKB váltotta fel. Első elnöke a holland Wim Duisenberg volt; 2003. november 1-jén őt a francia Jean-Claude Trichet váltotta posztján.

[szerkesztés] Szervezete

[szerkesztés] A Kormányzótanács

A Kormányzótanács az Európai Központi Bank legfelsőbb döntéshozó szerve. Az Igazgatóság hat tagja, valamint az eurózónát alkotó országok központi bankjainak elnökei alkotják. Üléseit általában kéthetente tartja. A monetáris politikával kapcsolatos döntéseket a Kormányzótanácsban a hónapok első ülésén hozzák, egyszerű többséggel.

[szerkesztés] Az Igazgatóság

Az Igazgatóság a Központi Bank elnökéből, alelnökéből és négy további tagból áll. Mindannyiukat az Állam- és Kormányfők Európai Tanácsa választja, teljes konszenzussal. Legfontosabb feladata a monetáris politika alakítása a Kormányzótanács iránymutatása és határozatai alapján. Az Igazgatóság tagjait 8 évre választják, és egyszer újraválaszthatók.

[szerkesztés] Az Általános Tanács

Az EKB Általános Tanácsát a Központi Bank elnöke, alelnöke és az Európai Unió összes tagállamának jegybankelnökei alkotják. Az Igazgatóság többi tagja, az EU Tanácsának elnöke és az Európai Bizottság egy tagja is jelen lehet az ülésein, de ők szavazati joggal nem rendelkeznek. Az euróövezetbe nem tartozó uniós országok itt képviseltethetik magukat az EKB-ben.

Az Általános Tanács csak addig működik, amíg az összes EU-tagállam be nem vezette az eurót.