Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Etilalkohol - Wikipédia

Etilalkohol

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a Révai Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Etilalkohol,aethylalkohol (etanol metil-karbinol, alkohol, szesz, borszesz, alcohol vini, spiritus vini, alcohol aethylicus): #CH3. CB2OH. Teljesen vízmentes állapotban gyenge szagú, könnyen mozgó, égető ízű folyadék. Fp = 78. 37, op = 117. 3 d#0/4 = 0. 80628. Vízhez nagy az affinitása. Levegőn nedvességet szí, sőt némely sóból - szóda, glauber-só -kristályvizet is von el. Nagy vízelvonó képességével függ össze rothadásgátló és dezinficiáló hatása. Vízzel hőfejlődés és kontrakció mellett (l. Alkoholometria) minden viszony szerint elegyíthető. Legnagyobb a kontrakció 3 mol. víz hozzáadásakol, úgy látszik #C2H5. OH, 3H2O összetételű hidrát keletkezik. Éter-, kloroform-, glicerin- és számos éteres olajjal is minden viszony szerint elegyíthető. Számos anyagnak - pl. kámfor, gyanták, alkaloidák, számos festék stb. - jó oldószere. Zsírok és zsíros olajok - a ricinusolaj kivételével - E. -ban kevéssé oldhatók. Jódot és brómot jól, ként és foszfort kevéssé oldja. Gázok rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint vízben. Némely vízmentes sóval a kristályvízhez hasonlóan kristályalkoholáttá egyesül, pl. #CaCl2, 4C2H5. OH; Mg (NO3)2, 6C2H5. OH stb. Fémkálium és nátrium élénk hidrogénfejlődés mellett oldódnak alkoholban, miközben alkoholát - #C2H5-ONa v. C2H5-OK - keletkezik. Meggyujtva az E. kékes lánggal ég el vízzé és széndioxiddá. Gőze 300°-ig állandó, izzáson hidrogén, metán, etilén, acetilén és bonyolódottabb vegyületek keletkeznek belőle. Mint primér alkohol oxidációkor aldehidet, majd savat szolgáltat: # #CH3. CH2. OH-CH3-C=O/-H-Ch3. C=O/-OH. Vízmentes v. tömény E. mérgező hatású egyrészt erélyes vízelvonó hatása folytán, másrészt, mert a fehérjét megalvasztja. 30%-on felül töménységben a sejtekkel érintkezve azokat a töménység szerint hosszabb v. rövidebb idő alatt elpusztítja. Az E. fiziológiai hatását részletesen l. Szesz. E. található kis mennyiségben némely gyümölcsben - pastinaca sativa, heracleum giganteum stb. - a humusban, a legtöbb természetes vízben, a friss kenyérben, a cukorbetegek vizeletében stb. Előállítható összetett étereiből elszappanosítással. Etilénből kénsavval etilhidroszulfát állítható elő, mely vízzel főzve E. -t szolgáltat. Mivel etilén a világítógázban található, próbálkoztak ez eljárást iparilag is kihasználni, azonban ez ideig sikertelenül. E. képződik cukortartalmú anyagok alkoholos erjedésekor és ipari előállítása is cukortartalmú anyagok alkoholos erjesztése útján történik, l. Szeszgyártás. A kereskedelemben előforduló legtöményebb alkohol is mindig tartalmaz vizet. Az alkoholt u. i. nem lehet desztillációval vízteleníteni, mert 95. 57 súly % alkohol és 4. 43 súly % víz elegye konstans és a tiszta E. -nál alacsonyabb forráspontu - 78. 15° - elegy. A kereskedelmi alkohol víztelenítésére égetett meszet v. káliumkarbonátot használnak, mint olyan anyagokat, melyek a vizet megkötik. A kereskedésbeli 95-96%-os alkoholhoz darabos égetett meszet adva, 24 órára félreteszik, majd ledesztillálják. Ilyen módon a kereskedelemben alcohol absolutus néven árusított 99-99. 5%-os E. -t nyerik. A víz utolsó nyomait fémnátriummal v. kényelmesebben a Winkler Lajos megállapította módon fémkalciummal távolíthatjuk el. Teljesen vízmentes E. csak tudományos alkalmazást talál. Víztartalmú E. -nak azonban rendkívül kiterjedt alkalmazása van részben mint élvezeti szernek, másrészt mint oldószernek, lakkok, tinkturák, parfümök, alkaloidák és más organikus vegyületek előállításánál. Használják mint fűtőanyagot is. A magyar gyógyszerkönyvben négyféle higításban hivatalos: alcohol absolutus körülbelül 1% vizet tartalmaz, spiritus concentratissimus 96. 0-94. 1 térf. %-os, spiritus concentratus 90. 1-89. 8 térf. %-os, spiritus dilutus 70. 2-69-8 térf. %-os. Alkoholtartalmú italok már az ókorban ismeretesek és használatosak voltak. Ez italok ható alkatrészét, az E. -t azonban nem tudták elkülöníteni. Higabb E. -t a VIII. sz. -ban az arabok és egyiptomiak már desztillációval állítottak elő. Töményebb E. -t a XIII. sz. -ban Raymundus Lullus állított elő és alkalmazott gyógyszerül aqua vitae és ultima consolatio corporis humani (a m. utolsó vigasza az emberi testnek) néven. Az alkohol elnevezés a XVI. sz. -ból ered. Vízmentes E. -t 1796. Lovitz és Richter állítottak elő. Összetételét pontosan Théodore de Saussure 1814. állapította meg.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu