Dead Kennedys

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

A Dead Kennedys egy San Franciscó-i hardcore punk banda. Humorosan, komikusan támadták(támadják) a politikai bal és jobb oldal követelményit, színleléseit. Az angol punk zenei stílust ötvözték az amerikai punk zene energiájával. A Dead Kennedys 1978-ban alakult meg, majd 8 év múlva hivatalosan 1986-ban bomlott fel, 2001-ben újra összeáltak egy új énekessel...

[szerkesztés] Információk

Származás: USA, California, San Francisco

Aktív évek: 1978–1986, 2001–

Stílus: hardcore punk rock

Kiadóik: Cherry Red

IRS Records

Alternative Tentacles

Manifesto/Decay

Jelenlegi tagok

Jeff Penalty

East Bay Ray

Klaus Flouride

D.H. Peligro

Volt tagok

Jello Biafra

Brandon Cruz

6025

Ted

[szerkesztés] A történet

Tehát a Dead Kennedys 1978. júniusában alakult meg, miután East Bay Ray (Raymond Pepperell) hirdetést tett közzé banda tagok íránt, mert nagy hatással volt rá egy "punk show" a The Mabuhay Gardens-ben, ami egy San Francisco-i nightclub. Ray sikeresen járt, szóval a DK alap felállása így nézett ki: Jello Biafra (Eric Boucher) - ének, East Bay Ray - gitár, Klaus Flouride (Geoffrey Lyall) - basszusgitár, 6025 (Carlos Cadona) - dobok. Az első demojukat ezzel a felállással vették fel. Július elején a banda egy tapasztaltabb dobos íránt nézett, akit úgy hívtak Ted (Bruce Slesinger), ekkor 6025 távozott a bandából, de nem sokáig, hiszen július 19.-ére visszahívták a zenekarba mint gitáros, készülve első koncertjüket, amit a már említett San Francisco-i The Mabuhay Gardens-ben adtak.

Ezek után koncertetek a környéken. A zenekar provokatív neve miatt, többször álnéven léptek fel, például "The Sharks", "The Creamsicles", and "The Pink Twinkies". Az eredeti nevük a közhiedelemmel szemben nem a merényletben elhunyt Kennedy testvéreket támadja, de az embereknek mégis eszébe juttatta, hogy az amerikai álom meghalt.

6025 elhagyta a bandát 1979. márciusában. Júniusban felvették az első lemezűket a "California Über Alles"-t, az Alternative Tentacles studiónál. Ez után folytatták egy írányadó és elsimert keleti-parti turnéval. 1980. március 25.-én meginvítálták őket, hogy szerepeljenek Bay Area Music Awards-on (szemben a zene ipar szídásaival), hogy adjon az eseménynek és a szervezők szavainak egy amolyan "new wave-es hitelességet". Tipikusan bomlasztó és romlott stílusban beszélt a banda a shown. A bandából mindenki fehér polóban volt, egy nagy, fekete S betűvel a közepén, és fekete nyakkendőt hordtak, ami dollár jellé alakította. Mikor az első szám(California Über Alles) a 15. másodpercnél tarthatott; Biafra megszólalt, "Állj meg! Nekünk most be kell bizonyítani, hogy mi felnőttek vagyunk. Mi nem egy punk rock banda vagyunk, hanem new wave." Valamint ezután megkezdtek egy dalt a Pull My Strings-et a szöveg egy része így szólt "A pöcsöm elég nagy, az agyam elég kicsi, hogy sztárt csinálj belőlem". A dalt a The Knack-nek küldték, akiknek akkoriban volt a legismertebb new wave nótájuk a "My Sharona", de ezt a számot sose vették fel studióban, és ez az előadás volt az első és utolsó, mikor ezt a számot játszották. Ez gúnyos, ironikus támadása volt az akkoriban alapvető zene ipar etikája ellen. Ezt a bizonyos számot feltették a Give Me Convenience or Give Me Death... albumukra. És ezek után a zenekart többet nem hívták fellépni díjkiosztókra.

1980 tavaszán felvették a Holiday in Cambodia-t. Ez után a banda leszálló ágban volt. Majd felvették a Fresh Fruit for Rotting Vegetables albumukat, ezzel a UK Albums Chart-on 33. helyen álltak.

Ez év decemberében Ted bejelentette, hogy el akarja hagyni a zenekart, mert építészeti karriert akar befutni, de segít mást találni a helyére. Februárban adta az utolsó koncertjét. Majd "megtalálta" D.H. Peligrot (Darren Henley). Ezzel egy időben, Biafra 2005-ös a Nardwuar the Human Serviette-nek adott nyilatkozata szerint. East Bay Ray akkoriaban nagy nyomás alatt volt mikor a banda egy része el akart fogadni egy kitüntetést Polydor Records-tól, mert Biafra a kilépést tervezte, ha ez megtörténik. A Polydor csökönyösködött, miután megtudták, hogy a Kennedys tervezi az új lemezüket a "Too Drunk To Fuck"-ot.

Tehát májusban a zenekar felvette a "Too Drunk To Fuck"-ot. Ez a szám nagy vitát okozott az Egyesült Királyságban. A BBC attól tartott, hogy bekerül a Top 30-ba; elvárható lett volna, hogy a szám bekerüljön a Top of the Pops-ba, azonban sosem történt meg, mert a legjobb amit elért az a 31. hely volt. Az In God We Trust, Inc. (1981) és a Plastic Surgery Disasters (1982) lemezeik fejlődést mutattak a zenei stílusukban. És a zenéjük egy politikai erővé vált, megmutatta magát az amerikai társadalmi és politikai élet , a vallásos jobb oldal és Ronald Reagan ellen. A DK folytatta a turnéját egész Amerikában, valamint Európában és Ausztráliában az 1980 évekig és nagy rajongótábort szereztek.

1986-os év kezdetén a Dead Kennedys elhatározta, hogy felbomlik, mert új útakat akartak követni. 1986. febr. 21.-én adták az utolsó koncertjüket. De még azon a nyáron felvették a Bedtime for Democracy-t, amit novemberben adtak ki. Ez év decemberében kijelentették, hogy feloszlanak. Biafra nagy intenzításu politikai erőkhöz csatlakozott, töbször is mutatkozott a TV-ben, és felvett számos "spoken-word"(beszélt-szó) albumot. Ray, Fluoride, és Peligro szintén szóló karrierbe kezdtek.