Ebooks, Audobooks and Classical Music from Liber Liber
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z





Web - Amazon

We provide Linux to the World


We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Christiaan Huygens - Wikipédia

Christiaan Huygens

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Christiaan Huygens
Nagyít
Christiaan Huygens

Christiaan Huygens (kiejtése angolul (IPA): [ˈhaɪg ənz]; hollandul: [ˈhœy γəns]) (1629. április 14. – 1695. július 8.), holland matematikus és fizikus. Hágában született, Constantijn Huygens fiaként. Jogot tanult a Leideni Egyetemen és a bredai Orange Főiskolán, mielőtt a természettudományok felé fordult volna. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal.

Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében (bár általában nem kapja meg érte az őt megillető elismerést). Ezenkívül a fénnyel kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet, lásd: hullám-részecske kettősség. 1655-ben fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját. Tanulmányozta a Szaturnusz gyűrűit, és 1656-ban fedezte fel, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Ugyanabban az évben figyelte meg az Orion-ködöt. Modern teleszkópja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes csillagokat a felhőn belül. (Ennek tiszteletére az Orion-köd fényesebb belső részei a „Huygens Régió” nevet viselik.) Az ő nevéhez fűződik még számos csillagköd, és néhány kettős csillag felfedezése is.

Első könyvét Blaise Pascal bátorítására írta meg, a valószínűségszámítás elméletéről. A könyv 1657-ben jelent meg.

Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. 1658-ban publikált egy könyvet ebben a témában, Horologium címmel. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1656-ban bejegyeztetett szabványa, az ingaóra. A gátlóműnek nevezett alkatrészek szabályozzák az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagypontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül Robert Hooke-kal egyidőben, de tőle függetlenül. Ezután évszázadokig vita tárgya volt, hogy melyikük találmánya volt a korábbi. 2006 februárjában egy Hampshire-i konyhaszekrényben ráleltek Hooke rég elveszettnek hitt kézzel írt jegyzeteinek másolataira, amelyeket a Royal Society ülésein készített. Úgy tűnik, hogy ezek tanúsága szerint a mérleg-rugós vita eldőlt Hooke javára.

A londoni Royal Society tagja 1663-tól. 1666-ban Párizsba költözött, ahol a francia Royal Society tagja lett. Az 1672-ben befejezett párizsi obszervatórium segítségével további csillagászati megfigyeléseket tett.

Sokat elmélkedett a Földön kívüli élet lehetőségeiről (bár nincs tudomásunk róla, hogy rajta kívül hány író foglalkozott a gondolattal, mivel a munkáik jelentős része megsemmisült). A Cosmotheoros című könyvében (amely a későbbiekben a „The celestial worlds discover'd: or, conjectures concerning the inhabitants, plants and productions of the worlds in the planets” címet kapta, az angol fordítása itt) egy élettől hemzsegő univerzumot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nem csak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételezéseket. Ezzel ellentétben Giordano Bruno filozófust (aki szintén hitt abban, hogy számos lakott világ létezik) az olasz hatóságok máglyahalálra ítélték 1600-ban.

1675-ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát. Feltalálója számos egyéb eszköznek is, például egy oktávonként 31 tónusú billentyűs hangszernek, amelyet az általa felfedezett „31-tet”-es zenei skála szerint készített.

Egy komoly betegség után 1681-ben visszavonult Hágába, ahol 14 évvel később, 1695. július 8-án meghalt.

[szerkesztés] Amiket róla neveztek el

  • a Huygens űrszonda: a Cassini-Huygens küldetés leszállóegysége, amely a Szaturnusz Titán nevű holdján landolt
  • a 2801 Huygens aszteroida
  • a Huygens kráter a Marson
  • a Huygens hegy a Holdon
  • a Huygens program, amely mikroszkóppal készült felvételek feldolgozását végzi
  • Huygens-féle akromatikus teleszkóp szemlencse kialakítás
  • Huygens hullámocskák, amelyek alapvető jelentőségűek matematikai szempontból a skalár diffrakció elméletben

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Christiaan Huygens témájú médiaállományokat.
Our "Network":

Project Gutenberg
https://gutenberg.classicistranieri.com

Encyclopaedia Britannica 1911
https://encyclopaediabritannica.classicistranieri.com

Librivox Audiobooks
https://librivox.classicistranieri.com

Linux Distributions
https://old.classicistranieri.com

Magnatune (MP3 Music)
https://magnatune.classicistranieri.com

Static Wikipedia (June 2008)
https://wikipedia.classicistranieri.com

Static Wikipedia (March 2008)
https://wikipedia2007.classicistranieri.com/mar2008/

Static Wikipedia (2007)
https://wikipedia2007.classicistranieri.com

Static Wikipedia (2006)
https://wikipedia2006.classicistranieri.com

Liber Liber
https://liberliber.classicistranieri.com

ZIM Files for Kiwix
https://zim.classicistranieri.com


Other Websites:

Bach - Goldberg Variations
https://www.goldbergvariations.org

Lazarillo de Tormes
https://www.lazarillodetormes.org

Madame Bovary
https://www.madamebovary.org

Il Fu Mattia Pascal
https://www.mattiapascal.it

The Voice in the Desert
https://www.thevoiceinthedesert.org

Confessione d'un amore fascista
https://www.amorefascista.it

Malinverno
https://www.malinverno.org

Debito formativo
https://www.debitoformativo.it

Adina Spire
https://www.adinaspire.com